Ugrás a tartalomra
Mi, emberek hosszú utat jártunk be. Nem csak jelenlegi formánkban, Homo sapiensként, hanem az élet hosszú, szakadatlan láncolatának részeként is, amely a különböző korokon át a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Örökítőanyagunk egy része régebbi, mint az ősi kőzet, amelyen járunk.
Kapcsolódó idézetek
-
A Föld múltját a kövekből ismerjük. A kövek szintekben fekszenek egymáson, és ha a világ különböző (és különböző korú) részein megnézzük ezeket a szinteket, össze tudunk rakni egy történetet, ami a világ kezdetéig nyúlik vissza.
Randall Munroe
-
Nem tudom, hány százezer éve élnek a földön emberek! De kétségtelen, hogy az az idő, amit vadan és civilizáció nélkül éltek, sokkal hosszabb, mint a civilizált életforma. A kultúra, civilizáció: még csak vékony réteg fölöttünk, halvány máz, egy erősebb rezdülésre lehull, előtörnek az ösztönök. Végeredményben az az ösztönélet az igazi, a természetes, a többi csak magunkra erőszakolt dolog.
Bethlen Margit
-
20 ezer emberi génnel rendelkezünk, azonban sok millió bakteriális gén van a szervezetünkben. Ezek valójában a mi emberi génjeink. Nem tudjuk jobban különválasztani magunktól a mikrobiomot, mint bármely más szervünket. Az elődök megszakítás nélküli láncolata annál is sokkal régebbre nyúlik vissza, mint amikor őseink még csak kezdetleges halak voltak.
-
Az embernek sok élete van. Minden nap azt az utat választjuk, amit korábbi cselekedeteink kijelölnek.
Alice Hoffman
-
A fák ismerik és értik a folytonosságot. Könnyû nekik, hiszen hosszan élnek, és ha ki is dönti őket a szél, sokszor még a gyökerükről is képesek újra kihajtani. Mi emberek, itt lenn a földön, anyagba zárva, nem tudjuk, hogy nekünk is hosszú az időnk. Egy életnyi időtartamban gondolkozunk. A testünk valóban olyan sérülékeny és esendő. Meghalunk és elporladunk, ha lejár a kiszabott időnk. Szerintem a legtöbb ember el sem tudja képzelni, hogy más perspektívában is nézhetnénk a dolgokat. Nem látunk rá az életek láncolatára. De annyi történet van, ami csak akkor nyer értelmet, ha feltesszük, hogy nem a születéssel vagy a fogantatással kezdődött.
Réczey Kata
-
Az emberiség kezdettől fogva látható nyomot hagy a Földön. Nem érdemes színlelnünk. Ez a történetünk része. Emiatt élhetünk hosszabb és kényelmesebb életet, mint azelőtt. Emiatt népesíthettük be a bolygót minden korábbi elképzelésnél több emberrel, 8 milliárd aggyal, 8 milliárd reménnyel és álommal. Képesek vagyunk azonban a sokkal fenntarthatóbb és tisztább életre, pusztításunk és szennyezésünk csökkentésére; arra, hogy nagyobb harmóniában éljünk a bolygóval.
Ed Conway
-
Apáink útján járunk még,
őseink táncát járjuk rég.
Új útnak hisszük a bûvös kört,
És sokszor úgy élünk, mint ők.
-
Születésünk pillanatától halálunk percéig életünk egy folyamatos utazás. A táj, az emberek és a vágyaink is változhatnak, miközben a vonat megállíthatatlanul halad tovább. Az élet maga a vonat, nem az állomás.
Paulo Coelho
-
Múltból, jelenből és jövőből van összegyúrva az emberiség. Akik ma élnek, csupán egy nagy folyamatnak részesei... amit ma építesz, alkotsz magadnak, abban apáid és nagyapáid vére-verejtéke is benne van. Minden, ami a múltat idézi, otthonosabbá teszi a jelent is.
-
Az emberi faj tudathasadásos életet él. Mi vagyunk az egyetlen állatfaj, amely saját környezetéből furcsán kilógva kényelmetlenül érzi magát. Lehetséges, hogy ez sajátos kettős természetünknek köszönhető, lévén egyszerre biológiai és kulturális lények. A biológiai evolúció termékei vagyunk, ennek a lassú, természetes, az egyedek differenciális szaporodásával haladó folyamatnak, amelynek eredménye a populáció génállományának fokozatos kicserélődése. Ugyanakkor a kulturális evolúció is hat ránk, ezt pedig az események igen gyors, esetenként az emberi élet időtartamán belüli előrehaladása jellemzi. Bizonyos értelemben mindannyian állandó utazók vagyunk, egyik lábunkat biológiai evolúciós múltunkban vetjük meg, a másikkal óvatosan egyensúlyozunk tomboló kulturális jelenünkben. Talán az emberi élet ezen alapvető ellentmondása rejlik mai problémáink hátterében.
David P. Barash