20 ezer emberi génnel rendelkezünk, azonban sok millió bakteriális gén van a szervezetünkben. Ezek valójában a mi emberi génjeink. Nem tudjuk jobban különválasztani magunktól a mikrobiomot, mint bármely más szervünket. Az elődök megszakítás nélküli láncolata annál is sokkal régebbre nyúlik vissza, mint amikor őseink még csak kezdetleges halak voltak.

Kapcsolódó idézetek

1. A gének lehetőségek. Információk. Domináns módon ránk kényszeríthetnek dolgokat, vagy lehetőségeket kínálhatnak föl. Mindenekelőtt azonban: tervek. A gének semmire sem képesek, amíg el nem olvassák és fel nem használják őket. Néhány tervvel ezek közül nem tudunk mit kezdeni - ezek arról döntenek, hogy emberek legyünk-e vagy baktériumok. Mások hosszú ideig lappanghatnak (mint az öregségi foltok), megint másokkal rendelkezhetünk ugyan, például nagy mellel, mégsem válnak valósággá. Az egyik embernek szerencséje van, a másiknak nem.
2. Nem egyetlen pontosan meghatározható "biológiai ént" öröklünk a szüleinktől. A génjeink rendkívül sok potenciális ént kódolnak, és a szociális - valamint más - körülményeink, illetve azok percepciója közrejátszik abban, hogy végül melyik én lesz belőlünk.
3. Nincsenek egyedülálló gének; a gének sokasága létezik, és viselkedésük attól függ, hogy mi történik a testben. Másképp mûködnek az egyik emberben, mint a másikban. A gének a genetikai demokrácia tagjai.
4. Az emberi test nagyobb, mint amilyennek látszik. A tudományban és a technológiában történt haladás megmutatta, hogy testünk tulajdonképpen önmagában egy világegyetem. Mindnyájan durván száztrillió sejtből állunk, és mindegyik sejtben durván ugyanannyi atom található. Az nagyon sok különálló komponens. Csak az agyunkban százmilliárd agysejt van, plusz-mínusz pár milliárd. Többnyire mégsem érezzük a fizikai énünk szinte végtelen természetét. Úgy egyszerûsítjük a dolgot, hogy nagyobb blokkokban gondolunk magunkra. Kar, láb, lábfej, kéz, törzs, fej. Hús, csont. Matt Haig
5. Mi, emberek hosszú utat jártunk be. Nem csak jelenlegi formánkban, Homo sapiensként, hanem az élet hosszú, szakadatlan láncolatának részeként is, amely a különböző korokon át a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Örökítőanyagunk egy része régebbi, mint az ősi kőzet, amelyen járunk. Marcus Rosenlund
6. Hasonlítsuk az emberi test mintegy 20 ezer génjét egy több ezer kötetes állománnyal rendelkező könyvtár összesített információmennyiségéhez! E DNS-könyvtár valamennyi könyve mondatokba rendezett szavakból áll. Ezek a DNS-mondatok a gének. Az egyes mondatok tovább szerveződnek bekezdésekké és fejezetekké. Ezek a rendkívül pontosan összehangolt és együttmûködő genetikai egységek megfelelői, amelyek még magasabb szinten a könyveket, a fölött a könyvtár egyes részlegeit (a szöveteket, szerveket stb.) alkotják. És itt jön a lényeg: a könyvtárba látogató olvasó átfogó élményanyagát nem csupán a polcokon lévő könyvek összessége határozza meg. Az olvasót más és más benyomások érhetik attól függően, hogy mikor látogat el a könyvtárba, ki kíséri el, mely részlegeket keresi fel, a könyvtár mely részei tartanak nyitva vagy zárva az adott időpontban, és milyen könyveket emel le a polcokról. Egyszóval az, hogy mit olvas el az olvasó, vagyis hogy mely gének fejeződnek ki és melyek nem, a biológiai és környezeti impulzusok roppant összetett kölcsönhatásain múlik. A lehetőségek végtelenek, és a környezet hatásai nélkülözhetetlenek a folyamatban.
7. Csak baktériumsejtből ugyanannyi él a testünkben, mint emberi sejt. És az összes többi lényről még nem is beszéltünk. Úgy tekinthetünk magunkra, mint egy fára az esőerdőben. Nemcsak magában áll, hanem mindenféle rovarnak, madárnak, majomnak, hüllőnek, más növénynek stb. is otthont ad. Ugyanígy mi is többek vagyunk magunknál, egész ökoszisztémát alkotunk. Otthont adunk mindenféle élőlénynek, akiket nem igazán érdekel, hogy örülünk-e a jelenlétüknek. Nicklas Brendborg
8. Bármit is kódoltak a génjeinkbe, az önmagában még nem jelent semmit. Az emberi viselkedés sokkal összetettebb ennél. Ugyanaz a genetikai állomány egyéntől és környezettől függően teljesen más eredményekhez vezethet. (...) A hajlam nem egyenlő az eleve elrendeléssel. Mi, emberek sokkal-sokkal többek vagyunk a DNS-ünknél. William Landay
9. Mi emberek emlős- és vírusgének keverékét alkotjuk. Ha elveszítenénk vírus eredetû génjeinket, már az anyaméhen belül elpusztulnánk. Carl Zimmer
10. Azok vagyunk, amikké a génjeink tesznek. Azokkal a képességekkel rendelkezünk, amelyekkel a génjeink felruháznak. Ezzel indulunk az életbe. Orson Scott Card