Ugrás a tartalomra
Miért is nem vigyázunk jobban a boldogságra? Milyen meggondolatlanul bánunk vele, amikor azt hisszük, hogy örökké fog tartani!
Kapcsolódó idézetek
-
Nem szabad boldogságot várnunk, azt nem lehet kiérdemelni. De ha az élet úgy hozza, az véletlen ajándék és nem tarthat örökké.
-
Szeretnéd tudni, mit tartanak az emberek a boldogságról? - Azt, hogy a szépség pillanata örök időkig tart.
És miért mennek el a boldogságuk mellett, miközben mindannyian boldog életre vágynak? - Mert legtöbbször a boldogságot próbálják magukhoz csalogatni, s nem ők emelkednek fel a boldog pillanatokhoz.
-
A boldogság olyan, mint az egészség: amíg megvan, észre se vesszük. Bezzeg, ahogy telnek az évek, folyton eszünkbe jut.
Mihail Bulgakov
-
Az életben több a boldogtalanság, mint a boldogság. És ezért könyörületes, hogy az élet nem tart örökké.
Erich Maria Remarque
-
Gondolkoztam ezen a "legyünk boldogok" dolgon, és úgy érzem, hogy az emberek akkor érzik elveszettnek magukat, amikor azt hiszik, a boldogság az életcéljuk. Mindig úgy gondoljuk, hogy egy nap majd boldogok leszünk. Megszerezzük az autót, megkapjuk azt az állást, vagy azt a bizonyos személyt, aki helyrehozza az életünket. De a boldogság csak egy állapot, egy bizonyos hangulat, nem úti cél. Olyan, mint amikor fáradt vagy éhes vagy. Nem állandó. Jön-megy, és ez így van rendjén. És szerintem ha így gondolnának rá az emberek, akkor sokkal többször találna rájuk a boldogság.
-
Milyen rossz lehet, ha valaki örökké boldognak akar látszani, miközben végzetesen boldogtalan!
Benedek István
-
Talán túl sokat agyalunk azon, hogy mi lesz holnap, hogy lesz-e boldogság, hogy szeret-e majd, hogy marad-e, hogy mit akar, hogy miért nem történik az, amit te szeretnél, miközben elfelejtünk valamit: megélni a pillanatot, ami mindig ott áll előttünk arra várva, hogy szebbé tegye a napunkat.
Oravecz Nóra
-
Miért sietünk mindig valahova? Miért nem élvezzük ki a boldogság egyszerû pillanatait? Vágyunk rá, és amikor eljön, észre se vesszük, hagyjuk kicsúszni a kezünk közül. A boldogság nem feltétlenül valami eget rengető dolog; apró, alig érzékelhető mozzanatokból is állhat.
-
Az életünk is attól értékes, hogy nem tart örökké. Óvnunk kell, mert egyszer véget ér. (...) Szerencse kérdése, hogy mennyi időnk van. Időpocsékolás más életét élni. Inkább a sajátunkat élvezzük, éljük aszerint, ami fontos számunkra, ez a lényeg! Ha nem is mindig sikerül, legalább megpróbáltuk.
-
Az élet más. Sosem olyan, mint amilyennek képzeljük, és nem is olyan, mint amilyennek megéljük. (...) Ha jobbnak éljük meg, mint amilyen, akkor majd kijózanít egy váratlan pillanatban. Ha rosszabbnak, arra ébredünk, hogy az sem tart örökké. Vagy ha mégis, azt már nem érjük meg.
Bolgár György