Talán túl sokat agyalunk azon, hogy mi lesz holnap, hogy lesz-e boldogság, hogy szeret-e majd, hogy marad-e, hogy mit akar, hogy miért nem történik az, amit te szeretnél, miközben elfelejtünk valamit: megélni a pillanatot, ami mindig ott áll előttünk arra várva, hogy szebbé tegye a napunkat.

Kapcsolódó idézetek

1. Hagyjuk, hogy a hétköznapi aggodalmak eluralják a lelkünket, s nem vesszük észre, hogy még a legnagyobb bajban is felvillan gyakran a fény. Elfelejtünk szeretni, elfelejtünk jónak lenni. Elfelejtünk örülni magának az életnek. Utólag jövünk rá, amikor már késő, hogy nem arra figyeltünk, amire kellett volna. Müller Péter
2. Ez a lét talánya. Mikor lépjünk tovább, és mikor maradjunk. Ha túlságosan sokáig időzünk, álmaink vagy valaki más álmának foglyaivá válunk. Ha túlságosan gyorsan haladunk, soha meg nem állva élünk, mindenből kimaradunk, az egész életünk összemosódik tetteinkben. A jó élet pillanatokból épül meg - olyan alkalmakból, amikor hátralépve szemlélődünk, és valóban látunk. Látjuk az álmot és az álmodót. Mark Lawrence
3. Miért sietünk mindig valahova? Miért nem élvezzük ki a boldogság egyszerû pillanatait? Vágyunk rá, és amikor eljön, észre se vesszük, hagyjuk kicsúszni a kezünk közül. A boldogság nem feltétlenül valami eget rengető dolog; apró, alig érzékelhető mozzanatokból is állhat.
4. A jövő miatt aggódunk, és a múltban élünk. És olyan gyakran kihagyjuk azt, ami előttünk van. Az egyszerût, és a jót alapnak vesszük, amíg az egyszerû és a jó nem mûködik tovább.
5. Sokan maguk mondanak le a lelki értelemben vett függetlenségről. Önszántukból felejtettek el boldogok lenni. (...) Azt hisszük, vannak magasztos céljaink és fontos értékeink, miközben gyakran az egész életünk egy hajsza. A többet, a nagyobbat és a szebbet kergetjük. Keressük a boldogságot, s nem vesszük észre, hogy ott van az orrunk előtt, csak épp vastagon elfedik az újabb és újabb vágyak. Mindig csak dobbantunk a pallón, ahelyett, hogy végre megérkeznénk.
6. Oda kell arra figyelni, hogy az ember egy kicsit megálljon, és csak egy percre kilépjen a munkájából, a stresszből, és egy ölelésben vagy egy zenében vagy egy mosolyban megtalálja nem feltétlen a boldogságot, hanem egy egészséges énidőt vagy megnyugvást. (...) Nem azért élünk, hogy holnap majd jobb legyen, hanem tök szuper lenne, ha a pillanatokat ott, abban a helyzetben ki tudnánk élvezni, mondjuk anélkül, hogy levideózgatnánk folyamatosan, és emléknek megőriznénk. Kocsis Paulina
7. Ha folyamatosan a következő győzelemre törekszünk, és addig nem érezzük magunkat teljesnek vagy méltónak, amíg nem teljesül, az a tuti recept ahhoz, hogy soha ne élvezzük a pillanatot. Nézzünk az előttünk álló napra, órára, percre, és legyünk hálásak magunknak azért, hogy itt vagyunk, hogy ezt megtapasztalhassuk. Azok az apró, jelentéktelennek tûnő dolgok, amelyeket naponta teszel, a legerősebbek lehetnek abban, hogy a nyugalom, az öröm és a boldogság érzését hozzák el neked. Julia Ravey
8. Ami (...) történt, elgondolkodtat... az életről, barátokról, időről, a pillanatokról, amiket szeretnénk megtartani és azokról, amiket jó lenne megváltoztatni, de nem tudjuk, mert elmúltak. Így csak annyit tehetünk, hogy nem hagyjuk a következő pillanatot elmúlni, mert az talán az utolsó alkalom, hogy a dolgokat abból, ahogy most vannak, olyanná tegyük, amilyennek szeretnénk őket.
9. Sajnos a jó dolgok ilyenek, sokáig készülünk rá, izgulunk miatta, de a nagy izgalomban sajnos elfelejtjük megélni. Mire feleszmélünk, már a fényképeit nézegetjük.
10. Felismerjük a boldogságot? Vagy csak várunk rá, amíg rákot nem kapunk, és rájövünk, hogy a jó évek elmúltak? Mert van egy érzés, ami néha elönti az agyunkat: az érzés, hogy az élet lassan kicsúszik a kezünkből, hogy a jövő mögöttünk van, és mindig mögöttünk is volt.