Miért van az, hogy mindig az kell, kinek nem kellek? Miért becsülöm mindig azt, ki nem érdemli meg? szívem, lelkem eléd raktam, te meg büszkén eltapostad, nem ismertél és sohasem fogsz többé már!

Kapcsolódó idézetek

1. - Egész életemben azon voltam, hogy mindig mindenkinek megfeleljek. Mégis mindig volt valaki, aki valamiért csalódott bennem. - Tudod, kedvesem, nem véletlen, hogy találkozunk bizonyos emberekkel.
2. Neked megfelelni? Azt sohase lehetett. Most már boldog leszek én is, valaki megszeretett. Megérdemled, hogy szeress, én meg azt, hogy szeressenek, úgyhogy többet már ne keress! ByeAlex és a Slepp
3. Miért kellett, miért nem mondtad, Egyszer lesz csak, nincs több holnap. Soha nem kértem, mondd, miért adtál! Ami nem volt, az nem fáj.
4. Mindaz, amit nem szerettél bennem, másvalaki álmát hozta el. S mindaz, amit nem kívántál tőlem, másnak adom, szívvel-lélekkel.
5. A szeretet igazságtalan. A szeretett lényt soha nem érdemeiért szeretjük. Szeretjük, és kész.
6. Mindig meg kell fontolni, kit tüntetsz ki a bizalmaddal ezen a világon. Nem adhatod oda a szíved, a barátságod, a tested olyannak, aki nem tud vigyázni rá. Taffy Brodesser-Akner
7. Az embereknek egyszerûen mindig kell valami a másiktól. Mindig. Nem számít, mennyiszer csalódsz a többiekben, hogy hányszor bántanak meg, az sem, hogy a családod mennyire szeret, akkor is azt akarod majd, hogy legyen még valaki, aki elfogad. Ez mindenkivel így van.
8. Ellöknélek néha, hogy ne is légy! S hogy bár ne ismertelek volna soha meg! Mert úgy nem okolhatnék senkit azért, mennyire, de mennyire jobb ember lettem. Sohonyai Attila
9. Szeretlek téged, mert itt vagy mélyen a szívemben, de ugyanakkor egy tüske is van bennem azért, amiért becsaptál, amiért tönkretetted az álmaimat, a vágyaimat. Ezért sem akarlak soha többé látni, mert a végén teljesen tönkreteszel.
10. Olyan szerettem volna lenni, amilyennek te elképzeltél, de ki lehet annyira jó, mondd? Hogy láthattál meg egy olyan lányt bennem, a lányt, akit addig senki nem látott, a lányt, aki megérdemli, hogy szeressék, és hogy megbocsássanak neki. A lányt, aki... nagyon, de nagyon szeret téged, (...) mindennél és mindenkinél jobban ezen a világon, és akit te nem érdemelsz. Nem érdemled, hogy én szeresselek téged. Elkezdődött valami, aztán ugyanazzal a lendülettel rögtön véget is ért, mert én vetettem véget neki. Hát legyen akkor vége örökre. Isten veled!