Ugrás a tartalomra
Mikor, fiam, elmegyek én
tőled,
csak azt kérem, annyit
kérek én,
mosolyogj sokat, ne sajnáld
mástól,
mint ahogy azt én tettem veled,
hogy az utolsó emlékünk
egymásról egy szép
mosoly legyen.
Kapcsolódó idézetek
-
Nincs elrontva semmi, csak másra lesz majd jó,
S ha nincs benne, csak ennyi, pont nekem való.
Elmegyek most végleg, többé ne is láss,
Úgy lesz, ahogy kérted, sírjon érted más!
-
Arra vágyom, hogy te járj elöl földi életünk során mindenütt. Csak egyszer járok majd előtted, s az lesz végső pillanatom. Ha hív a halál, mögém kerülj. Mert nélküled egy percet sem élhetek.
-
Ne szánakozz rajtam. Ha keserû is
távozásod, mily szép az emlék,
mit bennem felejtesz.
Zelk Zoltán
-
Most elköszöni kell, csendesen.
Remélni, hogy nyomot hagyok a szíveken.
Ígérd meg nekem, hogy nem felejtesz el,
hiszen a részem vagy és a szívemben mindig ott leszel.
Caramel
-
- Ígérem neked, hogy harag és háború nélkül elengedlek, ha eljön az ideje. Ha eljön.
- Ígérem, én se bántalak, ha nem úgy sikerül, ahogy kívánjuk. Ha mennem kell, szépen búcsúzom. Ha te távoznál, nem terhellek fájdalmammal. Ámen.
Vavyan Fable
-
Sajnálom, de valamit még mondanom kell és csak pár pillanatom maradt. Sajnálok mindent, amit nem adhatok meg. (...) Nem vidíthatlak fel. Csak veled akartam megöregedni. Két vén trotty azon kuncog, hogyan hullik szét a testük. Együtt maradni, mint a képen a tónál. Ott van a mi mennyországunk. Sok minden hiányzik: könyvek, álmok, csókok és viták. Köszönök mindent! Köszönöm a kedvességed, köszönöm a gyerekeket! (...) Köszönöm, hogy mindig büszke lehettem rá, hogy veled vagyok! A bátorságot, a szelídséget, a tekintetedet, és hogy mindig meg akartalak érinteni! Te voltál az életem. És bocsáss meg minden kudarcomért!
-
Nem azt kérem, hogy örülj annak, hogy el kell mennem. Én csak arra kérlek, hogy lapozz egyet, olvass tovább, és kezdj el egy új mesét. És ha valaki megkérdi tőled, hogy ki voltam, akkor te elmeséled neki életem csodálatos történetét, és a végén csak annyit mondj: meghalt.
-
Még meg sem köszöntem neked (...). Köszönöm, hogy megadtál nekem mindent, amire vágytam, szerelmet, ami felemészt, és szenvedélyt, kalandot. Nincs semmi más, amit úgy akarnék, mint hogy ez örökké tartson. De nem lehet. Most láthatlak utoljára, búcsút kell vennünk, szeretlek, de el kell engedjelek.
-
Utolsó arcomat
Neked mutatom most, kedvesem.
Elviheted magaddal,
Kísérjen utadon szerelmesen.
Republic
-
Azt hiszem, a szívünkben, ha nyílna még virág,
boldogabb és szebb lehetne az egész világ.
Ha véletlenül találkozunk, egy mosoly legyen a jel,
hogy ismeretlen ismerősként búcsúzunk majd el.
Halász Judit