Milyen felelősség terheli azt az embert, aki nem követett el bûncselekményt, csak csöndben végignézte? Mikor nem állította meg, holott meg tudta volna? Nem állt ellen, mikor lehetett volna? Lehetünk-e akkor ártatlanok? Jók?

Kapcsolódó idézetek

1. Ha lennének utóvizsgálatok nyilvános eredménnyel, amelyről a média is tudósíthatna, akkor a köztudatban is jobban benne lenne, hogy (...) néha megesik, hogy ártatlant ítélnek el. Hogy akit bilincsben vezetnek el a rendőrök, az nem mindig az igazi bûnös. Akkor lehet, hogy kisebb lenne a hitetlenkedés, amikor valakiről kiderül, hogy ártatlanul zárták börtönbe, és elviselhetőbb a stigma, amivel az illetőnek együtt kell élnie. Janecskó Kata
2. Mindig van valami ok, amitől az önzés valójában nem önzés, a bûnök becsületesek, és valójában még bátrabb dolog is biztonságban végignézni, amíg valaki mást megölnek.
3. Amikor az emberek csoportban vannak, a cselekvés felelőssége megoszlik. A szemtanúk feltételezik, hogy valaki más majd segítséget hív, vagy úgy gondolják, hogy mivel senki más nem cselekszik, a nyilvánvaló probléma (...) valójában nem is probléma. Malcolm Gladwell
4. Törvény: A bûnöst már üldözi, de a bûnhöz még nem mer hozzányúlni. Azt már nem tûri, hogy rosszak legyünk, de azt tûri, hogy ne legyünk jók - azt már belátta, hogy rossznak nem szabad lenni, de azt még nem látta be, hogy jónak kell lenni. Már megvéd az ellen, aki meg akar ölni - de nem véd meg az ellen, aki hagyja, hogy meghaljak, mikor megakadályozhatná. Karinthy Frigyes
5. A büntető törvénykönyv büntetéssel fenyeget, ha nem vagyunk becsületesek. De nem azért vagyunk becsületesek, mert félünk a törvénytől. Azért tartózkodunk a lopástól és gyilkolástól, mert tudjuk, hogy ezek gonosztettek. A büntetőjog csak megerősíti ezt a meggyőződésünket, életvitelünk pedig távol tart bennünket a bûntettek elkövetésétől. Maria Montessori
6. Egy ember elkövethet hûtlenséget, aljasságot, igen, a legrosszabbat is, gyilkolhat, s belülről tiszta marad. A cselekedet még nem az igazság. Mindig csak következmény. Márai Sándor
7. Vakon gondolkodunk. Hogy mi a rossz, és mi a jó, csupán a cselekvés következményeiben válik megítélhetővé. Elkerülhetetlen az ítélet, hiszen a következményeket nem lehet eltüntetni, az ujjunkra ragad, az ajkunkra fagy, de amíg nem fenyeget időzavar, újabb cselekvésekkel módosíthatunk, változtathatunk a jó és a rossz arányán. A jóvátétel puszta szándéka is megnyerő. Az élők egymás iránti türelme és engedékenysége azon a minden bizonnyal téves eszmén alapszik, hogy a rossz és a jó nincsenek meg egymás nélkül, mégis van közöttük egy eleve adott hierarchia, hiszen a módosítás és a jóvátétel puszta szándéka se létezhetne, ha nem a jó végeredményre törekednénk. Nádas Péter
8. A gyáva ember nem vállalja a tetteiért a felelősséget. Mert fél. És könnyebb és egyszerûbb a többiekkel együtt ordítani, mert még azt is csak tömegben meri. A gyereket felállítjuk a hisztiből és szembesítjük a tetteivel. Mi felnőttek, és okosok, és bátrak, és egyenesek és becsületesek, mikor fogunk szembesülni tetteinkkel? Alföldi Róbert
9. Mi a gonosz? És mi a jó? Századokon át változott a felelet. Amit maga le szeretne mérni, nem más, mint a bûntudat vagy az ártatlanság tudata. De az ilyesmi semmit sem bizonyít. Agatha Christie
10. Nem is lehetünk meggyőződve senkinek az ártatlanságáról, viszont biztosak lehetünk minden ember bûnösségében. Minden ember tanúskodik minden más ember bûnéről. Albert Camus