Ugrás a tartalomra
Milyen is a gyerekek természete? Próbálkozzunk a következő hasonlattal! Két kutatónak tanulmányt kell írnia a tigrisekről. Az egyik elmegy az állatkertbe, és ott tanulmányozza a tigrist. Milyen jelentést fog írni? Azt fogja írni, hogy a tigris föl-alá járkál a ketrecben. Nem szeret vadászni, szereti, ha etetik. A másik kutató kimegy a szabadba, és azt írja, hogy a tigris jól fut, vadászik stb. Mindezt azért mondom, mert sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy önmagunk természetét tekintve is rövidlátók legyünk, mint azt a kutatók tették. Azt gondoljuk például, hogy a gyerekek valódi természete a ketrecben tartásból következik.
Kapcsolódó idézetek
-
A helytelennek tûnő viselkedés mögött valójában többnyire csak felfedezés, kísérletezés rejlik. A gyerekek ugyanis a természetüknél fogva kíváncsiak, és az a dolguk, hogy rájöjjenek, hogyan mûködik a világ, és hogyan szerezzék meg mindazt, amire vágynak vagy amire szükségük van. A tudósokhoz hasonlóan tehát "kísérleteznek".
-
A tigris, melyet ketrecében látsz őrülten fel s alá járni, ezzel egy időben valami olyasmiben mélyed el, amit egy ember bizonyára gondolatként értékelne. Ez a gondolat pedig egy kérdés formájában ölt testet: Miért? "Miért, miért, miért, miért, miért, miért?" kérdezi a tigris önmagától, óráról órára, napról napra, évről évre, amint végtelen rója ketrece rácsai mögött. Nem tudja elemezni, nem tudja feldolgozni a kérdést. Ha valami módon meg tudnád kérdezni az állattól, hogy: Mit miért? – képtelen lenne választ adni rá. Mindazonáltal a kérdés olthatatlan lángként ott ég az elméjében, olyan soha nem enyésző fájdalmat okozva, mely érzéketlenné teszi, végül pedig az állat végső letargiába esik, amit a gondozók az élet visszafordíthatatlan elutasításaként értékelnek. És ez a rákérdezés természetesen olyan dolog, amit egyetlen tigris sem tesz megszokott élőhelyén.
-
A szülőket tanulmányozva megértjük a gyerek viselkedését. De vajon nem igaz-e a fordítottja is? Sokszor az után értettem meg igazán a szülő jellemét, miután a gyerekeket tanulmányoztam.
Arthur Conan Doyle
-
- Csak tudni szeretnék a tényeket. Egyszerûen csak tudni. Ilyen az emberi természet. Ezért fedezünk fel dolgokat. Ezért repülünk a Holdra, ezért szállunk le a tengerek mélyébe, ezért akarjuk, hogy az Északi-tenger természetes gázai lássanak el bennünket oxigénnel, ne pedig az erdő fái, növényei. Örökösen kutatunk. Puszta kíváncsiságból. Kíváncsiság nélkül olyanok lennénk, mint a teknősbéka. Nagyon kényelmes életet él. Télen alszik, nyáron él. Nem érdekes, de nagyon békés. Másrészről viszont...
- Másrészről az ember a mongúzhoz hasonlít.
Agatha Christie
-
A gyerekek (...) nem csak kis lények, akiket kézen fogva kell vezetni. Sokszor kérdezik, miért olyan körülöttünk a világ, amilyen, miért történik az, ami történik. És gyakran sokkal jobban és türelmesebben teszik fel kérdéseiket, mint a felnőttek.
-
Az embernek harmóniában kell élnie önnön természetével. Ehhez előbb meg kell ismernie önmagát, majd a felismert igazságokhoz kell igazítania az életét. Mit szólna például egy vegetáriánus tigrishez? Nyilván azt mondaná, hogy csapnivaló egy tigris ez.
Carl Gustav Jung
-
Ne gondolja (...), hogy az emberek kevésbé vérszomjasak a tigriseknél, csak ravaszabbak. Az állat egyenes, őszinte, a zsákmányát felfalja, de saját fajtáját nem bántja. Az ember az embertársait mészárolja le, anélkül, hogy szüksége lenne a húsára. Az ember az igazi féktelen fenevad. Az emberek igazán megértek arra, hogy kiirtsák őket. Akkor lesz béke a földön, ha már nem nyomja hátát kapzsi, bûnöző ember.
G. Hajnóczy Rózsa
-
A tigris vadászik,
a madár elrepül,
az ember meg "Miért? Miért?"
kérdezi, míg ül.
A tigris elalszik,
leszáll a madár,
az ember így szól:
"Jól van, értem már."
Kurt Vonnegut
-
Az állatok nem viselkednek úgy, mint az emberek. (...) Ha harcolniuk kell, harcolnak. Ha ölniük kell, ölnek. De nem használják az eszüket arra, hogy kimódolják, miként lehet megzavarni más lények életét, és hogyan lehet ártalmukra lenni. Méltóságuk van és becsületes állati természetük.
-
A gyerekek nem mindig szaladnak a szüleikhez, ha balesetet vagy valami váratlan, erőszakos cselekményt látnak az utcán. A gyerekek nagyon jól tudnak titkot tartani. Megtartják maguknak, és gondolkodnak rajta. Vagy egyszerûen csak büszkék rá, hogy van egy titkuk, amit nem osztanak meg senkivel.
Agatha Christie