Mindaz, ami az életben jólesik, az mind hasonló a halálhoz: a sok, sok mély alvás, a gondolattalan merengés, a mozdulatlan pihenés, az egyedüllét mezőn és tengeren, elsikkadni a végtelenben.

Kapcsolódó idézetek

1. Meghalni, megsemmisülni, elveszteni mindazt, ami nekünk kedves volt, elveszteni az életet, elveszteni a napsugárt, a kék eget, a gyönyörû természetet, milliónyi virágával, zöld erdeivel, égbetörő szikláival, havas csúcsaival, bájos tavaival, csörgedező patakjaival, hatalmas folyóival s a végtelen nagy hullámzó tengerrel, ez a halál. Jász Géza
2. Minden lépés a halálhoz visz közelebb, minden mozdulat, minden lehelet annak az utálatos munkáját sietteti. Lélegzés, alvás, evés, munka, álom, minden, amit csinálunk - halál. Egyszóval, élni annyi, mint meghalni! Guy de Maupassant
3. Aludni (...) annyi, mint meghalni egy kicsit, nem is egy kicsit, hanem nagyon, annyi, mint eltávozni az életből, mely végeredményben nem egyéb az öntudatnál, annyi, mint meghalni tökéletesen, rövid időre. Épp ezért az az ember, aki alszik, leszerel, akaratát - az éles, ártó hegyével - befelé fordítja, s oly közönnyel viseltetik irányunkban, mint aki már réges-rég föloszlásnak indult. Kosztolányi Dezső
4. A halál ugyanolyan természetes része az életnek, mint az evés vagy az alvás; csak abban különbözik az utóbbitól, hogy belőle nincsen fölébredés.
5. Minden élet megismételhetetlen és végtelenül szép, tele olyan mélységekkel és bukásokkal, olyan csodákkal és tragédiákkal, amik csakis a megélő számára elevenednek meg, s jutnak el a létezésig, hogy aztán a kikerülhetetlen sorsfélbetöréssel, a halállal újra a nemlét sötét masszájába hulljanak vissza.
6. Az élet olyan, mint a hullámvasút: egyszer fel, egyszer le. De a halál is olyan: ha egyszer lendületbe jön, nincs erő, amely megállíthatná.
7. Az élet nem oly sokféle, mint az oly gyakran egyformának látszó halál. Van olyan halál, mely fenevadként marcangol, vagy hóhérként kínoz meg, s van oly halál is, mely mint hangtalan léptû szerető lép ágyunkhoz. Csókja soha el nem múló enyhet és olümposzi nyugalmat ad.
8. Van abban valami, hogy az alvás édestestvére a halálnak. Mily könnyen há­nyattunk ébrenlétből álomba! Mily könnyel­mûen búcsúzunk fénytől és öntudattól! Michel de Montaigne
9. A szenvedés valahogyan ugyanúgy hozzátartozik az élethez, mint a sors és a halál. Bajtól és haláltól válik az emberi lét teljes egésszé. Viktor Emil Frankl
10. Úgy érezte, az élet csak árnyék, a nappal fehér árnyék, az éjszaka, a halál, a csönd, a tétlenség... ez az igazi lét. Élni, erősködni, akarni... ez a nemlét. A legfőbb jó feloldódni a sötétségben, és a nagy lénnyel azonosulva lebegni benne. David Herbert Richards Lawrence