Az élet nem oly sokféle, mint az oly gyakran egyformának látszó halál. Van olyan halál, mely fenevadként marcangol, vagy hóhérként kínoz meg, s van oly halál is, mely mint hangtalan léptû szerető lép ágyunkhoz. Csókja soha el nem múló enyhet és olümposzi nyugalmat ad.

Kapcsolódó idézetek

1. Ilyen könnyû a halál: a kedves forró ölelése az, mely fáj, de mégis édes. Jer, gyilkos féreg, és éles fogaddal oldd egyszerre föl az élet únott kapcsait!
2. Sok nyelvben ugyanaz a szótöve a halálnak, mint az álomnak és a szerelemnek. Mintha egymás testvérei lennének. A halál nyugodalom, melyből újra ébredünk, és csak az a szerelem igaz, amelyik halálos. Fazekas István
3. A gyöngéd kéz, amely minket az alvásból ébreszt - bármilyen gyöngéd is mozdulata: nem úgy éljük ezt meg, mint gyöngédséget, hanem mint szörnyû betörést álomvilágunkba, hiszen megpróbálja álmunkat elhessegetni; a halált is, mely életünket veszi el tőlünk, általában úgy szenvedjük el, mint valami szörnyûséget, amely velünk történik és alig sejtjük, milyen jót akar nekünk. Viktor Emil Frankl
4. Elmondom én, hogy milyen a halál. Puritán, nyugodt és csöndes. Úgy emeli át az embert az emberi létből az emberi nemlétbe, hogy még egy zökkenőt sem tapasztal az, aki ilyen szerencsés lehet. De hát a halálnak százféle arca van. Csak kapja meg a nyugodt áldomást, csak akkor lesz gyors a halál, ha az, aki beszélt róla, aki mert róla írni, aki mert vele találkozni, másodszor sem fél tőle.
5. A halál a föltétlen bizonyosság. Addig a félelmes, göröngyös buktatóút, az élet. És közben néha a megnyugvás, hogy mindebben rend van. Márai Sándor
6. Mindaz, ami az életben jólesik, az mind hasonló a halálhoz: a sok, sok mély alvás, a gondolattalan merengés, a mozdulatlan pihenés, az egyedüllét mezőn és tengeren, elsikkadni a végtelenben. Cserna-Szabó András
7. Az élet olyan, mint a hullámvasút: egyszer fel, egyszer le. De a halál is olyan: ha egyszer lendületbe jön, nincs erő, amely megállíthatná.
8. A halál egyáltalán nem olyan rettenetes lény, mint ahogyan ostoba emberek hiszik. A halál nagy megnyugvás, csendesség. A halál olyan, mint egy jóindulatú óriás, amely, igaz, hogy letipor fenyőerdőket, és igaz, hogy tovább megy az északnémet síkságon is, csak akkor már szárazság a neve. A tisztességes halál jókedvû, nyugodt és csendes.
9. A halál mindig izgalmas, mindig rádöbbenti az embert, hogy mennyire élő és eleven, hogy mennyire sebezhető, s hogy mekkora mázlista volt, mert mindeddig megúszta; de ha valaki olyan hal meg, aki közel áll hozzánk, az kiváló ürügy arra, hogy az ember egy időre kiforduljon önmagából, és olyasmit tegyen, ami egyébként megbocsáthatatlan lenne. Micsoda élvezet igazán ocsmány módon viselkedni, miközben az ember csak úgy fürdik a nagy együttérzésben! Iain Menzies Banks
10. Semmi se természetesebb, mint a halál, és mégis, a halál, ha szemtől szembe állunk vele, mintha valami kábultságot keltő ütést mérne ránk. Hiába látjuk előre, abban a nagy pillanatban, amikor csakugyan megjelenik előttünk, fagyos lehelete átjárja, feldúlja, összeborzongatja, megreszketteti minden idegünket, eltompítja érzékeinket, lesújtja egész gondolkozásunkat. Megjelenésében van valami, ami szívünknek örökre megérthetetlen; valami borzalmasan leverő, süketítő, butító. Ambrus Zoltán