Minden elmúlik, és úgy lesz örök, Mint a fényből szőtt szerelem, Mert az ember százszor is elbukik, De a halhatatlan hûség benne nem.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi szív ingatag. Nincs olyan, hogy örökké. A szerelem gyûlöletbe fordul, a szenvedély közönnyé hidegül, a csalódottságból hála lesz, a neheztelés megértéssé szelídül.
2. Ha a szerelem kicsúszik az ember ujjai közül, soha nem kaphatja vissza. Örökre elveszett. Az ember találhat új szerelmet, de soha nem ugyanazt.
3. A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fû. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tûnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.
4. Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltûnhet egyszer. Robert Merle
5. A szerelem olyan, mint a nap, nem lehet berakni a csûrbe. Mindig egyetlen, és eltûnik, mint a tengerbe visszasodródó hullám. Benoite Groult
6. Bárhogyan is érzed magad egy adott pillanatban, az nem tart örökké. Minden elmúlik egyszer.
7. Semmilyen öröm nem lehet tartós. Mind mulandó. "Ez is el fog múlni"; ez igaz mindenre, élő univerzumunkban. Frank Herbert
8. A szerelem nem szûnik meg csak azért, mert kiderül valami rossz a másikról. Mindenki követ el rosszat, még ha nem is szándékosan.
9. Látod mely rövid mulandó ez világ. Elmúlik higyjed mint szinte az virág, Mert nincsen benne állandóság, Folyása néki állhatatlanság. Quintus Horatius Flaccus
10. Az élet törékeny. A szeretet örök.