Minden iskolás gyerek végezhet a fizikaórán kísérleteket, hogy meggyőződjék bizonyos tudományos hipotézis valódisága felől. De az embernek, akinek csak egy élete van, nincs lehetősége kísérlettel ellenőrizni a hipotézist, s ezért sohasem fogja megtudni, hogy jól tette-e, amikor az érzelmeire hallgatott.

Kapcsolódó idézetek

1. A fizika összes elmélete ideiglenes, amennyiben mind hipotézis csupán: sosem lehet bebizonyítani õket. Akárhány ízben egyeznek is a kísérletek eredményei az elmélet jóslataival, sosem lehetünk biztosak benne, hogy a következõ eredmény is alátámasztja majd az elméletet. Stephen Hawking
2. Az ember sohasem tudhatja, mit akarjon, mert csak egy élete van, s azt semmiképp sem tudja összehasonlítani az előző életeivel, vagy megjavítani az elkövetkező életei során. (...) Nincs lehetőségünk ellenőrizni, melyik döntésünk jobb, mert összehasonlításra sincs módunk. Az ember mindent előszörre és felkészületlenül él át. Mint mikor a színész egyetlen próba nélkül játssza a darabot. De vajon mit ér az élet, ha az első próbája már az élet maga? Milan Kundera
3. Az ember sohasem tudhatja, mit akarjon, mert csak egy élete van, s azt semmiképp sem tudja összehasonlítani az előző életeivel, vagy megjavítani az elkövetkező életei során. (...) Nincs lehetőségünk ellenőrizni, melyik döntésünk jobb, mert összehasonlításra sincs módunk. Az ember mindent előszörre és felkészületlenül él át. Mint mikor a színész egyetlen próba nélkül játssza a darabot. De vajon mit ér az élet, ha az első próbája már az élet maga? Milan Kundera
4. A kísérlet pontossága mindig korlátozott, ebből tehát nem lehet elméleti következtetéseket levonni, még más elemek, elméleti meggondolások is kellenek ahhoz, hogy a valósághoz közel jussunk.
5. A jelen minden pillanatából számtalan lehetséges jövő következhet, de csak egy valósul meg, és ez minden pillanatra igaz. A jövő jóslása tehát csupán az elme gyerekes játéka. Csányi Vilmos
6. Az elméleti fizika tanárának mindig meg kell mondani, mit keressen. A tudását csak arra használja, hogy megmagyarázza a kísérletezők megfigyeléseit! Richard Feynman
7. Noha minden gyerekben ott rejlik egy kis kutató, kísérletező és feltaláló, a tudományos gondolkodásmód és a tudomány módszereinek elsajátítása nem olyasmi, amely egy felnőtt számára természetesen adódna, vagy legalábbis nem olyan könnyen, mint a mûvészi kreativitás. Újból és újból kénytelen vagyok rádöbbenni, milyen nehéz elmagyarázni e-maileket küldözgető, kétségkívül értelmes embereknek, mit jelent mondjuk az elmélet és mit a bebizonyítás, és miért van az, hogy a jónak és helyesnek tûnő gondolat valószínûleg se nem jó, se nem helyes. Esko Valtaoja
8. Az iskolában lehet, hogy elfogadták a győzteseket és a veszteseket is. Az élet azonban nem ilyen. Az iskolában kijavíthatod a rossz jegyeket, és annyi időt kapsz a helyes válasz megtalálására, amennyit csak akarsz. Ennek azonban semmi köze nincs a valós élethez.
9. Mindenki tapasztal az életében, csak nem mindegy, hogy a tapasztalatokat be tudja-e fogadni, vagy sem. Ezt magunk döntjük el. Viszont, hogy milyen nehézségi fokon és mikor szerzünk tapasztalatokat, csak a jóisten dönti el. Az, hogy mit tapasztalunk, majdnem minden embernél ugyanaz (születés, tanulás, munka, szerelem stb.), csak a körítés nem. Az élet - tapasztalás és tanulás. Kováts Laura Rozália
10. Aki hisz a tudományban, az téved, mert nem hinni kell. A tudomány egy gyakorlattal igazolható hiedelemrendszer. A tudósok is össze-vissza hisznek mindenfélét, de van egy tudományos módszer, úgyhogy minden hiedelmet megfigyelésekkel, kísérletekkel ellenőrizni lehet, és ki lehet választani azt, ami pillanatnyilag a legjobb. Csányi Vilmos