Minden tudós tudja, hogy az Újtestamentum erkölcsi rendszere nem tartalmaz olyan elvet, amelyet előzőleg ne fejtettek volna már ki, és hogy az apostoli írások néhány legszebb bekezdései idézetek pogány íróktól. Azt állítani, hogy a Kereszténység olyan emberi erkölcsi igazságokat közvetített, az előbb kifejtettekről való goromba tájékozatlanságot vagy szándékos elhallgatását jelenti.

Kapcsolódó idézetek

1. A keresztyén igazságok, mint minden erkölcsi és vallási igazság, olyan jellegûek, hogy azokat nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel bizonyítani, mint a számtan vagy a fizika tételeit. A matematikai, a logikai, a történelmi igazságok felépítése olyan, hogy azok minden gondolkodó ember számára kétségtelenül elfogadhatóak. Az erkölcsi és vallási igazságok ellenben nem ilyenek. Csak ha benne él az ember (az erkölcsi és a vallási világban), akkor nyeri el azokat a bizonyítékokat, amelyek az erkölcsi és a vallási igazságok érvényességét tanúsítják. Azt az embert, aki nem él erkölcsösen, nehéz meggyőzni az erkölcsi igazságokról. Még azt az elemi igazságot is könnyen kétségbe vonhatja, hogy a jó és a rossz között különbség van. Ole Hallesby
2. A kereszténységnek pontosan azt az igazságot kellene hir­detnie, hogy egyik vallásban sincsenek végleges és abszolút igazságok, és az egyetlen igazság a szeretet. Ide viszont az egyház nem képes dogmatikus döntéssel eljutni. Nem mond­hatja azt, hogy "most hirdessük ki dogmaként azt, hogy nin­csenek többé dogmák". A gyakorlatban viszont eljuthat ide. És el is kell hogy jusson, ha valamilyen módon ki akar engesztelődni azokkal, akik a világon más vallásokban hisznek.
3. Olyasmi, hogy abszolút igazság, nem létezik (...). Egyetlen kérdésre sincs örök érvényû válasz. Mi eleve elutasítunk mindenfajta dogmát. Egy dogmát követni egyenlő a teljes tudatlansággal. Hisz a dogmák nem tûrik a tényeket és az érveket. Az egyház maga határozza meg, mi igaz és mi hamis, és számûz a gondolatokból minden olyan tényt, amely ellentmondana ennek. A téziseik oly ostobák, hogy lehetetlen értelmes beszélgetést folytatni róluk.
4. Az erkölcs és a tudás nem okvetlenül függ össze egymással. Azok, akik azt hiszik, hogy tanítással jobbá lehet tenni az embereket, nem nagyon jó megfigyelői a természetnek. Nem látják, hogy az ismeretek lerombolják az előítéleteket; az erkölcs alapját. Nagyon bizonytalan dolog tudományosan bebizonyítani a legáltalánosabban elterjedt erkölcsi igazságot. Anatole France
5. Ateista vagyok, az egyházról az a véleményem, hogy összes nagyszerû alapelvei, az úgynevezett evangéliumi igazságok, semmivel sem többek egy tiszta, ideális és egyetemes humanizmusnál, ellenben ami kétezer év alatt rárakódott és amit ma gyakorol, az ennek a humanizmusnak a legteljesebb elárulása. Nagy Töhötöm
6. Temérdek vallást látok (...) a világ különböző országaiban és minden időkben, de egyikük sem mondhat magáénak olyan erkölcsöt, amely kedvemre való, sem olyan benső bizonyítékokat, amelyek végleg meggyőznének. (...) Ám amikor így elgondolkozom az erkölcsök és a hitek e mindenkori szeszélyes és furcsa tarkaságáról, a világ egyik szegletében egy különös, minden más néptől elkülönülő, mindegyiknél ősibb népet látok, amelynek a története sok-sok évszázaddal régibb az általunk ismert legrégibbekénél. És azt látom, hogy e nagy és sok lelket számláló, egyetlen őstől származó nép egy Istent imád, és olyan törvény szerint él, amelyet Istentől eredeztet. Blaise Pascal
7. Szívesen megvallom Önöknek, hogy bámulatba ejt a szent írások fensége és az evangélium szentsége a szívemhez szól. Nézzék csak meg, milyen fellengzős beszédûek a filozófusok könyvei, milyen jelentéktelennek tûnnek emellett. Lehetséges, hogy egy ilyen fennkölt és ugyanakkor ilyen egyszerû könyv emberi alkotás lenne? Lehetséges, hogy az, akinek a történetét elmondja, saját maga csak egy ember lenne? Csupán egy olyan hang, amit egy rajongó vagy egy becsvágyó szektás hirdet? Minő szelídség! Milyen erkölcsi tisztaság. Mily megható bájosság a tanításaiban! Micsoda magasztosság az alapelveiben! Milyen mélységes bölcsesség a beszédeiben! Micsoda merészség! Milyen finomság, ugyanakkor milyen ütőerő van a válaszaiban! Micsoda hatalom a szenvedélyein. Hol van az az ember, az a bölcs, aki gyengeség és hivalkodás nélkül így képes cselekedni, szenvedni és meghalni? Jean-Jacques Rousseau
8. Valóban nemes dolog olyan állhatatosan ragaszkodni egy vallásos eszméhez? Számomra kétségtelenül nem tûnik annak. Végtére is egyetlen ember sem tud semmit azokról a magasztos dolgokról, amikkel a vallások foglalkoznak. A legtöbb, amit tehet, hogy a saját személyes tippjét hozzáviszonyítja embertársai személyes tippjéhez. Ha bárki azt mondja ilyen téren, hogy ez vagy az teljességgel és kétségbevonhatatlanul igaz, ez vagy az pedig teljesen hamis, az egyszerûen ostobaságokat beszél. Henry Louis Mencken
9. Az "igazságért"! - "A kereszténység igazsága mellett szól a keresztények erényes életmódja, állhatatosságuk a szenvedésben, a szilárd hit, és mindenek előtt a sokasodás és a fejlődés minden baj ellenére" -, így beszéltek ti még ma is! Szánalmas ez! Tanuljátok hát meg, hogy mindez nem szól az igazság mellett, és az igazság ellen sem, hogy az igazságot másként bizonyítják, mint a szavahihetőséget, és az utóbbi egyáltalán nem érv az előbbi mellett! Friedrich Nietzsche
10. Az erkölcsi fogalmaknak van történetük. Ha ezt megértjük, megszabadulunk számos téves abszolutista állítástól. Alasdair MacIntyre