Ugrás a tartalomra
Minden új bizonyos fokig elpusztít valamit a régiből, másképpen nem is jöhetne létre, nem kaphatna erőre, nem mûködhetne. Ha energiát, technológiát, közlekedést, hírközlést akarunk magunknak teremteni - márpedig szükségünk van ezekre, nem igaz? - hát ehhez bizonyos mértékben át is kell alakítanunk a környezetet. Primitív gondolkodásmód az, amely azt sugallja a tisztességes, de tájékozatlan állampolgároknak, hogy vissza lehet állítani az erdők, rétek, hegyek, tavak eredeti tisztaságát és nyugalmát. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha az ember nevû élőlény elpusztulna a föld színéről.
Kapcsolódó idézetek
-
Sajnos az ember élete a természetrombolásra épül: a mezőgazdaság, az ipari termelés környezetpusztítással jár. Az egészet úgy alakítottuk ki, hogy nem figyeltünk oda igazán a környezet megóvására. Ösztönös társadalmi igény kellene, hogy legyen a környezetvédelem, az embernek mindig a zöldebb megoldások felé kellene mozdulnia.
Máté Bence
-
A véleményt a legprimitívebb válasznak tartom, hiszen megelőzi a gondolkodást, és mûveltséget csak gondolkodásból lehet teremteni, és fordítva. Ha elvesszük a gondolkodási lehetőségeket és alkalmakat, akkor csupán informált, izolált egyedek társadalmát teremthetjük meg.
Ágh István
-
Az emberiség jó úton halad afelé, hogy elpusztítsa a Földet, amely magának az életnek az alapvető feltétele. Ha a Föld elpusztul, nincs tovább. A klímaváltozás veszélyeit nem a tudósok találták ki, és nem is unatkozó kislányok, akik figyelemre vágynak. Ez a valóság! Az ember, az ő szükségleteivel együtt - mint az élelmiszer előállítása, fûtés, közlekedési eszközök és a komfortos élet - jelenti a legnagyobb fenyegetést a bolygónkra, és bár önellentmondásnak tûnik, magára az emberiségre is. Lehet, hogy ez nagyon kegyetlenül hangzik, de ahhoz, hogy a Föld fennmaradhasson, az emberiség egy részének el kell pusztulnia.
Karin Smirnoff
-
A kérdés nem az, hogy technikailag képesek-e az államon kívül szerveződő emberek elpusztítani azt a fajta tulajdont, ami tönkreteszi a bolygót; nyilván képesek, ahogy az is megoldható lenne, hogy megújuló energiára váltsunk. A kérdés az, hogy akkor miért nem történik meg - vagy inkább, hogy miért történik meg minden lehetséges jó és rossz okból, csak éppen a klíma miatt nem.
-
Amikor azt mondjuk, "elpusztítjuk a bolygót", vagy "ártunk a természetnek", az egy önző hazugság. Nem pusztítjuk el a bolygót. Csak annak a lehetőségét romboljuk, hogy élni tudjunk rajta.
Jens Liljestrand
-
A Föld nem az emberé, ő csak egy parányi része. Nem ő szőtte az élet szövetét, ő csak egy szál benne, hiszen mind ugyanazt a levegőt szívjuk. A buja zöld erdőből felszálló köd, a sziklás hegységről érkező frissítő fuvallat, a hûsítő eső után a levegő illata a növényeké, az emberé, az állatoké is. Az ember nem fogja fel, hogy amit a Föld ellen elkövet, azt végső soron önmaga ellen követi el. Márpedig ha a természetet tönkreteszi, az állatok elmenekülnek vagy elpusztulnak, és bár egyedül fogja uralni a világot, végül magára marad, és ő is el fog tûnni a Föld színéről.
-
Az emberiség egy része - a vezető réteg mindenképpen - elhitte, hogy pénzzel meg lehet oldani mindent, és ezt a szemléletet adja tovább a sajtó, a média segítségével. Pedig ez nem így van. Ha az emberi mohóság tönkreteszi a természetet, könnyen előfordulhat, hogy nincs az a pénz, amivel helyre lehetne hozni a rombolást. Amíg van a Földön tiszta víz és van pénzem, megvehetem, de ha sehol nem lesz iható víz, lehet akármilyen, akármennyi pénzem.
-
Elképesztő, öngyilkos felelőtlenség az emberiség ún. "civilizált" világának részéről, amit Földünkkel, a bioszférával és annak globálisan értelmezendő módon a mentális, etikai értékeivel, a pszichoszférával mûvel. És oki tényezőként most nem a 7,5 milliárd emberről, a túlnépesedésről van szó. A földi bioszféra anyagi értelemben bőségesen képes lenne eltartani az emberiséget, ha tudatosan őriznénk, ha tervezett óvatossággal és az etikusan alkalmazott tudomány felhasználásával bánnánk vele. Nem szeretnék álnaivnak látszani, erre mondja szomorúan az angol, hogy wishful thinking, azaz ábrándozás.
Falus András
-
A logikátlanság olyan mélyen gyökerezik a szenvedélyekben, a nyelvben, a mûvészetben, a vallásban és mindabban, ami értéket ad az életnek, hogy nem lehetne elvonni az életből a szép dolgok gyógyíthatatlan károsodása nélkül. Csak a legnaivabb emberek hiszik, hogy az emberi természet tisztán logikussá változtatható; de ha meg kellene határozni e célhoz való közeledés mértékét, meglátnánk, hogy ezen az úton mennyi minden veszendőbe menne. Időről időre a legokosabb embernek is szüksége van a természetre, azaz logikátlan alapállására a dolgokkal szemben.
Friedrich Nietzsche
-
Roppant egyszerû tétellel megfogalmazható a fenntarthatóság elve: minden egyes ember csakis annyit fogyasszon, amennyi itt és most a rendelkezésére áll, semennyivel sem többet - és még ha történetesen megújuló is a vágyott energiaforrás, akkor is várja ki először, hogy megújult, és csak utána mozduljon rá. Hangsúlyozom, minden egyes ember. Ha okosan gazdálkodunk, akkor ki fogunk jönni annyiból, amink van, de persze nem butaság a szûkösebb időkre is félretenni valamennyit, illetve hagyni belőle mindazoknak, akik utánunk fogják lakni a Földet.