Ugrás a tartalomra
Roppant egyszerû tétellel megfogalmazható a fenntarthatóság elve: minden egyes ember csakis annyit fogyasszon, amennyi itt és most a rendelkezésére áll, semennyivel sem többet - és még ha történetesen megújuló is a vágyott energiaforrás, akkor is várja ki először, hogy megújult, és csak utána mozduljon rá. Hangsúlyozom, minden egyes ember. Ha okosan gazdálkodunk, akkor ki fogunk jönni annyiból, amink van, de persze nem butaság a szûkösebb időkre is félretenni valamennyit, illetve hagyni belőle mindazoknak, akik utánunk fogják lakni a Földet.
Kapcsolódó idézetek
-
A fenntarthatóság nagyon nagy szó! Azt jelenti, hogy felelősen gazdálkodunk, és mellőzünk mindent, ami a jövő generációit bajba hozná, vagy oda vezetne, hogy hiányt szenvednek valamiből.
-
Biztos, hogy mindent el szabad vennünk csak azért, mert elméletileg rendelkezésre áll? Nem vitás, mi a válasz. Sokkal felelősebb hozzáállás, ha a nem megújuló energiaforrásokat csak nagyon megfontoltan használjuk.
-
Fogyasztói és mindent eldobó társadalmunknak végre fel kell ismernie, hogy semmi nem határtalan. Hiszen csak ez az egy, gyönyörû bolygónk van, és meg kell őriznünk saját magunk, a gyermekeink és az összes jövő generáció számára. A természet sokszínûsége és a sértetlen ökoszisztémák minden élőlény számára - mi is idetartozunk - nem a luxust jelentik, hanem nélkülözhetetlenek a túléléshez.
Jane Goodall
-
A fenntartható boldogság nem a végletekről szól. Nem az eufóriáról és nem a hisztérikus nevetésről, bár néha ezek is hasznosak; nem a nagyobb házról, a még több pénzről és a szigorú fitneszéletmódról. Arról szól, hogy a saját fejünkkel gondolkodjunk, hogy a szükséges rosszból erényt kovácsoljunk, és kiélvezzük az értelmes pillanatokat.
-
Azt gondoljuk, hogy a társadalmunk lehet ennél egy kicsit fenntarthatóbb, ahogy egy kicsit fenntarthatatlanabb is. De hosszú távon mégsem lehetséges "csak egy kicsit" fenntarthatónak lenni - vagy fenntarthatók vagyunk, vagy fenntarthatatlanok. Olyan ez, mint amikor vékony jégen sétálunk - vagy elbírja a súlyunkat, vagy nem. Vagy kiérünk a partra, vagy elsüllyedünk a mély, sötét, jéghideg vízben.
Greta Thunberg
-
A legtöbben úgy szeretnének élni, hogy az nekik jó legyen. Ez ma már nem elég. Nem tudjuk függetleníteni magunkat a világ eseményeitől. Bárhol következne be valami komolyabb katasztrófa, szinte azonnal kihat a Föld minden lakosára, akár felismerjük ezt, akár nem. Összetartozunk, és ahhoz, ami a bolygóval és velünk történik, gondolkodásunk révén nap mint nap mindannyian hozzájárulunk. Jó volna felismerni, hogy a tartós jót csak akkor érhetjük el, ha egymást támogatva és segítve úgy szeretnénk élni, hogy az mindenkinek jó legyen.
Balogh Béla
-
Minden, ami csak létezik, részese a keletkezés és lebomlás végtelen körforgásának. Ennek megfelelően fenntartható kertünk lehet ugyan, de arra ne számítsunk, hogy tartósan ugyanúgy fog kinézni, hiszen vég nélkül folyik benne a változás, az átalakulás mind a mûködését, mind a látványát tekintve. És ez így van rendjén!
-
Gyakran beszélünk arról, hogy meg kell menteni a bolygónkat, de a helyzet az, hogy mindezt a magunk megmentése érdekében kell véghez vinnünk. A természet - velünk vagy nélkülünk - megújult erővel él majd tovább.
David Attenborough
-
A földrajzi és demográfiai különbségek nagyban meghatározzák azt, ki mennyire tudja megközelíteni a teljes hulladékmentességet. De igazából nem is az számít, hogy ki mennyi szemetet termel. Az a legfontosabb, hogy megértsük a vásárlóerőnk természetre gyakorolt hatását, és ennek megfelelően cselekedjünk. A lehetőségeihez mérten mindenki képes változásokat bevezetni a saját életében, és a fenntarthatóság felé tett minden apró lépés pozitívan hat majd a bolygónkra és társadalmunkra.
-
A fenntarthatóságnak van egy olyan hazug üzenete, ami azt mondja, hogy képesek vagyunk változtatni a világon, és azt a gondolkodást erősíti, hogy az én kezemben van a gyeplő. Ebből a szempontból a fenntarthatóság és a hit egymással szembemennek, de talán a hit segítségemre lesz abban, hogy elhiszem, hogy képes az egyébként végtelenül önző és felhalmozni vágyó ember felülemelkedni saját magán, hogyha már tényleg nagyon nagy a baj.