Mindenféle előrehaladást a túlzott szaporodás vált ki. A népek csak azért fejlődtek, a civilizáció csak azért növekedett, mert először sokasodtak, aztán elterjedtek a világ minden táján. És a holnapok fejlődését, az igazságot és az igazságosságot megint csak az teremti majd meg, hogy a nagyobb szám mindig gyarapodik, hogy a dolgozók és a szegények forradalmian termékenyek.

Kapcsolódó idézetek

1. Csakis a szegények elővigyázatlansága taszította a forradalmi tömegeket az igazság, a méltányosság, a boldogság meghódításának útjára. Az emberiség áradatának minden nappal több jóságra, több igazságosságra lenne szüksége, arra, hogy a javakat az egyetemes munkát szabályozó helyes törvényekkel osszák el. És ha igaz, hogy a civilizáltság fékezi a szaporodást, akkor éppen ez a jelenség adhat okot arra a reményre, hogy távoli évszázadok múltán elérhetjük a végső egyensúlyt, amidőn a föld teljesen benépesül, és eléggé bölcs lesz ahhoz, hogy valamiféle isteni mozdulatlanságban éljen. Émile Zola
2. A civilizáció (...) arra készteti az embereket, hogy szorosan összefonódó csoportokba álljanak össze; ezt a célját csak úgy érheti el, ha állandóan fokozza a bûntudatot. (...) Ha a civilizáció szükségszerû fejlődési folyamat a családtól az emberiség egészéig, akkor (...) a szeretet és a halál ösztönének örök küzdelme miatt e folyamat szorosan összekötődik a bûntudat növekedésével, amit egy bizonyos ponton túl az ember már alig tud majd elviselni. Sigmund Freud
3. A társadalom növekedése, az emberek szaporodása az alapvető hajtóerő, és amit mi a tudomány és technológia nagyszerû áldásainak tartunk, azok tulajdonképpen csak kétségbeesett kísérletek a társadalom stabilitásának megőrzésére, egyfajta menekülés előre. Tehát nem mi serkentjük a haladást, hanem a társadalom növekedése kényszerít minket arra, hogy a pillanatnyi stabilitás érdekében új megoldásokat, új mechanizmusokat, új technológiákat alkalmazzunk. Ezt a kényszerítő folyamatot azért nevezzük "haladásnak", hogy jobban hangozzék, hogy valami pozitív kicsengése legyen, és az emberek a változásokat ne kényszernek, hanem valamiféle áldásnak fogják fel. Csányi Vilmos
4. A haladás csak összeütközések és harcok eredménye, a világot csak az ellentétes erők küzdelme hozta létre. Émile Zola
5. A felfedezés vágya, az új távlatok meghódításának örök késztetése az emberiség egyik legalapvetőbb vonása. Ez az oka annak, hogy fajunk és közeli rokonai egyetlen evolúciós szempillantás alatt óriási számban népesítették be a földet. Ez a hajtóerő formálta meg a migráció, a kereskedelem, a gyarmatosítás és a háború több évezredének ostoba, kaotikus és gyakran igazságtalan termékét, a modern világot.
6. A múlt századot illeti a dicsőség és felelősség azért, hogy a nagy tömegek a történelem porondjára szabadultak... az emberiség, amíg e két elvet, a liberális demokráciát és a technikát szolgálta, az európai népességet egy évszázad folyamán megháromszorozta... ezek egy emberi kasztot neveltek, a forradalmi tömegembert, aki ezeket az elveket, amelyeknek az életét köszönheti, közvetlenül veszélyezteti. Ha ez az embertípus lesz Európa ura és az, aki végérvényesen dönt, elég lesz harminc esztendő, hogy földrészünk a barbárságba essék vissza. A technika és az anyagi eredmények éppoly gyorsan, ugyanazzal a könnyûséggel fognak megsemmisülni, mint amily könnyen és gyakran mentek veszendőbe bizonyos gyártási titkok. Az egész élet összezsugorodik. A lehetőségek mai bősége valódi mértékké, szûkölködéssé, szûkös tehetetlenséggé válik: igazi demokráciává. José Ortega y Gasset
7. Minden kultúra, minden kulturális nemzet meg akarja tartani magát, ez érthető, de ez idézi elő a túlnépesedést. Másrészt a mennyiséggel szorosan összefügg az életminőség. Én habozás nélkül egy ötmilliós, hajléktalanokat és nyomorgókat nem ismerő nemzetre szavaznék, a húszmilliós nyomorgóval szemben. Csányi Vilmos
8. Tulajdonképpen ez viszi előrébb a világot: mindenki törekszik arra, hogy a lehető leghamarabb megoldjon, megtanuljon dolgokat, csak éppen a dolgok sokszor elhúzódnak és folyamattá válnak. Nikodém Vanda
9. Születésünktől fogva elkezdünk rohanni. Egyik láb a másik elé és minden lehetséges. Természetesen mindez hülyeség. Az igazság az, hogy a fejlődéstől a forradalomig a dolgok nem változnak fokozatosan, hirtelen nagy lépésekben változnak. (...) Az élet egy folyamatos sorban állás, várakozva a következő nagy ugrásra.
10. A társadalom bármilyen fejlődése a népesség növekedéséhez, azaz több éhes szájhoz vezet. (...) A körülmények javulásával a népesség legalább egy része elkerülhetetlenül visszazuhan a szegénységbe.