Mindenfélét tapasztalunk. És vagy a véleményünket igazítjuk, korrigáljuk a tapasztaltaknak megfelelően, vagy a tapasztalatainkat elemezzük úgy, átértékelve, meghamisítva őket, amíg látszólag igazolják a már előzetesen kialakult véleményünket. Az első esetben megismeréshez jutunk, a második esetben előítéletekhez.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindenki tapasztal az életében, csak nem mindegy, hogy a tapasztalatokat be tudja-e fogadni, vagy sem. Ezt magunk döntjük el. Viszont, hogy milyen nehézségi fokon és mikor szerzünk tapasztalatokat, csak a jóisten dönti el. Az, hogy mit tapasztalunk, majdnem minden embernél ugyanaz (születés, tanulás, munka, szerelem stb.), csak a körítés nem. Az élet - tapasztalás és tanulás. Kováts Laura Rozália
2. Mindannyian az előítéleteink rabjai vagyunk, de legtöbbünk meg van győződve róla, hogy ő kizárólag a bizonyítékoknak hisz, és ezek alapján alakítja ki véleményét. Pedig ez koránt sincs így. Philip Zimbardo
3. Gondolatainkat és rajtuk keresztül a tudatunkat főleg a szavak áramlásával fordítjuk le. Innentől kezdve választhatunk, hogy olyan szavakkal közvetítjük azokat, amelyek megosztanak, szembeállítanak, elválasztanak, összehasonlítanak, kategorizálnak és elítélnek, vagy olyanokkal, amelyek egybegyûjtenek, javasolnak, békítenek és ösztönöznek.
4. Ameddig a dolgok csakis értelmünkben vannak, addig véleményeinknek mondjuk; ezek oly ismeretek, melyek igazak vagy hamisak lehetnek, elfogadhatók vagy ellenmondást keltők. Csak mikor a külső tényekhez kapcsolódnak, akkor izmosodnak meg s öltenek testet. Denis Diderot
5. Az első kézenfekvő feltételezésünk az, hogy az emberek úgy viselkednek, mint mi magunk. De ez nem igaz. Még ha úgy akarnánk is viselkedni, nem feltétlenül adott számukra minden olyan feltétel és információ, amelyek a mi fejünkben megvannak. Szóval, ha tudok bizonyos dolgokat, hiába beszélgetek a hasonmásommal, ha csak a fele információt adom át, akkor nem juthat ugyanarra a következtetésre. Változtatni kell a hozzáálláson és feltenni a kérdést: hogyan hangzik mindez az ő számára, az ő ismereteivel? Elon Musk
6. Két módon lehet eljutni a megismeréshez: tapasztalattal és okoskodással. Az okoskodás önmagában meggyőzhet, de nem nyugtathat meg, sőt nem is zárja ki mindig a kételyt. (...) A puszta bizonyításban ezer előítélet, ezer begyökerezett tévedés rejtőzhetik. (...) A tények igazsága következtében mellőzhetjük a bizonyítást, ha tudjuk, hogyan kell kísérletezni. Roger Bacon
7. Amikor azt hiszed, hogy ismersz valakit, megváltozik. Vagy te változol meg. Vagy talán mindkettő. És ez megváltoztat mindent.
8. Gyakran kérdőjelezzük meg az információkat, amelyeket, nevezzük így, a "való világból" kapunk. Például egy valóságshow-t nézve a tévében dönthetünk úgy, hogy mindaz, amit látunk, teljesen reális és élethû, de kételkedhetünk is bizonyos elemeiben, vagy tarthatjuk az egészet kitalációnak. A világértelmezésünket nyilván befolyásolják a tapasztalataink, de megvan bennünk a képesség, hogy kételkedjünk ezeknek a tapasztalatoknak a hitelességében, és ha új bizonyítékok vannak a birtokunkban, módosíthatjuk meggyőződésünket. Nathan Filer
9. Amit tapasztalunk, az legtöbbször egy nagy, összefüggő massza. Amikor azonban elkezdünk figyelni, rájövünk, hogy az észlelésünk többrétegû: belső és külső tapasztalásokból áll, és ezeken belül is többfelé ágazik. Belső tapasztalásunk gondolatokból, érzésekből és fizikai érzetekből áll; külső tapasztalásunk a környezetből, saját és mások viselkedéséből, tetteiből tevődik össze. Mindezek egyenként és egyszerre keletkeznek, kölcsönhatásban állnak, és hatnak egymásra.
10. Feltételezzük, hogy minden élményünk a miénk, hogy különlegesek vagyunk, és a tapasztalataink egyediek. De minden gondolat, amit valaha is gondoltunk, minden, amit mondtunk, minden alkalommal, amikor megleptük magunkat egy új élménnyel vagy ötlettel, minden emlék, amit létrehoztunk, minden történet, amit hallottunk, elmeséltünk vagy részesei voltunk, mind megtörtént már korábban is. Valahol, valamikor, valaki részesült ugyanezekben az élményekben, anélkül, hogy tudnánk egymásról. Danny Wallace