Mindenképpen okosabb dolog, ha a kutató nem bocsátkozik jóslásokba tudománya jövőjéről, mert nagy valószínûséggel tévedni fog, ha pedig történetesen igazolja a jövő, akkor nem prófétának fogják tartani - joggal -, hanem olyan álmodozónak, aki véletlenül ráhibázott az igazságra.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem arról ismerszik meg a nagyon okos ember, hogy jó előrejelzéseket ad a jövőről, hanem arról, hogy tisztán látja, a jövőt lehetetlen előre jelezni, és ennek tudatában mégis képes előre alkalmazkodni hozzá. Mérő László
2. Nincs olyan tudományos kutató, aki munkája során írásban vagy szóban, kimutatható, bizonyítható módon még ne tévedett volna, illetve ne állított volna olyat, amit a tudomány fejlődése később megcáfolt. Ebben semmi szégyellnivaló nincs, a tudomány fejlődésének ez a szabályszerû útja. Aki a tudományban csalhatatlannak tartja magát, az előbb-utóbb minden tekintélyét elveszti. A kívülállók - esküdtek, védőügyvédek, ügyészek - ezt nem így látják: ők hajlanak arra, hogy a tudománnyal a csalhatatlanságot társítsák gondolatban, és azonnal ráhúzzák a vizes lepedőt arra, aki valahol, valamiben már bizonyíthatóan tévedett. Venetianer Pál
3. A "fontos" kutatások nem feltétlenül "jó" kutatások. Azt a vágyálmot pedig különösképpen el kell utasítanunk, hogy szerencsések leszünk... sokkal valószínûbb, hogy a sok jó szándékú ember rengeteg munkája középszerû eredményekkel zárul. James Watson
4. A tudomány jövőt fürkésző törekvései, és az ennek nyomán születő következtetések a már megismert és kipróbált törvényszerûségek további általánosításán alapszanak. Az így születő tudományos előrelátások egy része, mondhatjuk, hogy döntő többsége, a későbbi korok során módosul, megváltozik. Az alapirányok azonban általában megmaradnak, és a változások csak a kivitel módozatait érintik, mégpedig az új objektív törvények és összefüggések felismerése következtében. Ezekkel a változásokkal, nehézségekkel a tudomány mûvelői tisztában is vannak, és nem szégyenük ezt bevallani. Nem vindikálják maguknak a csalhatatlanságot, mint a tévelygések kufár apostolai.
5. A jó kutató jól tûri, hogy a kísérletei nem sikerülnek. Ha valami előző nap nem ment, nem csügged, hanem még nagyobb lelkesedéssel vág bele másnap. Akit bénítanak a sikertelenségek, az nem tud nagy áttörést elérni. Nusser Zoltán
6. A jóslatok tanácsot adhatnak az embernek, de nem mondják meg előre a jövőt: kitûnő tanácsadók, de pocsék próféták. Paulo Coelho
7. Aki elég pontosan meg tudja jósolni a jövőt, az híres és gazdag lehet. Sajnos ez a hibás jóslatokra is igaz. Csak legyen minél kevésbé konkrét a jóslat, vagy legyen olyan messze a jövőben, hogy az emberek már rég el is felejtsék, ha mégsem következne be.
8. A tudós naiv hittel szerkeszti elméleteit, sokszor szertelenül, vad fantáziával. Ezek az elméletek nem igazságok, nem felismerések, nem megtalált törvények, hanem modellek, mûködő elmekonstrukciók, be lehet őket indítani, szabadon változtatni, egyszerûsíteni, bonyolítani, lehet velük játszani. Többek között ki lehet őket próbálni a gyakorlatban. És ekkor az elmélet sorsa eldől, vagy eredménytelen a gyakorlatban, és akkor rövidesen a szemétdombra kerül, vagy valamivel jobb, mint amit eddig alkalmaztunk, valamit pontosabban ír le vagy jósol meg, mint az előző elmélet, és akkor használjuk. Használjuk, hiszünk benne, mindaddig, amíg egy jobb nem akad. Ennyi a tudomány, nem több és nem is kevesebb. Csányi Vilmos
9. A kutató (...) a munkája során nem azzal a precíz logikával dolgozik, amellyel később az eredményeit megfogalmazza, hanem tapogatódzó, intuitív, többé-kevésbé homályos és véletlenszerû gondolati utat jár be, és a helyes irány "megérzésében" a vizsgált témáról alkotott szemléleti képére támaszkodik.
10. Korántsem igaz, hogy a kutató ûzi az igazságot; az igazság ûzi a kutatót. Õ meg csak elszenvedi. Ami igaz, az igaz, és ami tény, az valóság akkor is, ha mit sem törődik a kutatóval: benne csak a szenvedély él irántuk, a tényszomj, ez formálja jellemét, s ő maga egy fenét törődik vele, hogy megállapításaiból mi kerekedik ki a végén. Robert Musil