Mindenkit skatulyázunk, de csak azért, mert mi érezzük magunkat elveszettnek, ha nem rakunk be valakit egy fiókba. Ez nekünk útmutatás.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek kategorizálják, "dobozokba" helyezik a többieket, hogy könnyebben el tudjanak igazodni a világban, és nemigen szeretik, ha valaki megpróbál kilépni a maga skatulyájából, mert az megzavarja őket a tájékozódásban.
2. Azt, hogy jómagam gyakran skatulyázok be másokat, abból gondolom, hogy számomra nyilvánvaló, amikor velem teszik meg. Mind megmérettetünk egymás szemében. Clive Staples Lewis
3. Mindenkit beraknak valamilyen, címkével ellátott skatulyába. Ilyen címkék például a "nehéz gyermek", a "hisztérikus szerető", a "veszekedős testvér", vagy a "türelmes feleség". A skatulyák megkönnyítik a tájékozódást, ugyanakkor börtönbe is zárnak, mert előítéleteinken, rossz beidegződéseinken bizony nehéz túllépni.
4. Mindannyian egy picit előítéletesek vagyunk, csak nem így gondolunk magunkra. Ha ezt tudom, akkor tudok változtatni. Ha nem tudom, akkor zsákutcában vagyok.
5. Ha nem gondolkozom elég mélyen, akkor csak leírom, mi az élményem veled kapcsolatban, olyan kategóriák szerint, amiket én már ismerek. Tulajdonképpen beleraklak azokba a skatulyákba, amelyek szerint én élek. És nem is látlak igazán, mert csak azt látom benned, amit már ismerek, amiről már tudok. Feldmár András
6. Nem vagyunk egyedül, csak meg vagyunk osztva, közös tudásunktól rég meg vagyunk fosztva. Külön úton járunk, megoldást keresve, az elkülönülés csapdájába esve. Aranyosi Ervin
7. Mi minden magányos embert szorongónak tartunk, azt hisszük, hogy ő tulajdonképpen más szeretne lenni, és elkezdjük rugdosni a közösség felé. Pedig nem biztos, hogy így van. Ranschburg Jenő
8. - Mennyivel könnyebb volna az élet, ha valami meséhez hasonlítana... Ha mindenkit be lehetne skatulyázni, mindenki valamilyen típushoz tartozna. (...) - Az ember is puszta klisé, aki szentül állítja, hogy ilyesmi nem létezik. (...) Mindannyian egyediek vagyunk, csak nem úgy, ahogyan képzeljük. Kate Morton
9. Azt hiszem, mindannyian úgy vagyunk beállítva, hogy csóváljuk a fejünket mások hülyeségét látva, egészen addig, amíg mi magunk is kétségbeejtő helyzetbe nem kerülünk.
10. Mindannyiunkat ez késztet keresésre. A puszta szükséglet, hogy tartozzunk valahova.