Mindig csodáltam a színészeket, akik minden nap nézik magukat az öltöző tükrében. És látják benne azt, akik - és azt, akik lenni szeretnének.

Kapcsolódó idézetek

1. Folyamatosan arra buzdítottam a színésznövendékeimet, hogy színész szemmel nézzék az életet. Ettől aztán az élet is egészen átalakul körülötted. Elég, ha csak megfigyelsz valakit az utcán, és talán szerep lesz belőle. Szirtes Tamás
2. Egész életemben tanulmányoztam az embereket, és mindig is lenyûgöztek a reakcióik és az érzéseik. Szerintem ez a legjobb színészképző: valódi embereket nézni és hallgatni, és tőlük tanulni. Jennifer Lawrence
3. Lenyûgöz, ha valaki arra szánja az idejét, hogy megfogalmazzon valamit, ami megfogalmazhatatlan, kimondhatatlan. Ezzel lehetőséget kapok valaminek a megismerésére, mint régen az iskolában egy jobb órán. Beleláthatok egy világba, amit nem ismertem azelőtt. Nagyon hálás vagyok, ha ilyennel találkozom, vagy ha egy színésznél látok ilyen önfeláldozó munkát: ha valaki magát ajánlja fel a megismerésre.
4. A szerepekkel a színészek gyakran úgy vannak, mint az emberek a feleségükkel. Kívánják a másét. Hevesi Sándor
5. Minden színész arra vágyik és azért mutogatja magát, mert valami nagyon nagy szeretetre vágyik, (...) és ez pont egy olyan szeretetéhség, ami rálökhet erre a pályára, nem pedig az, hogy "én annyira szeretem magam, és nézzetek". Borbély Alexandra
6. Aki színésznek megy, annak van némi önbecsülési problémája. Elismerés- és szeretetvágy munkál bennünk. Szükségünk van arra, hogy állandó visszajelzést kapjunk. Pelsőczy Réka
7. A színházban minden nap szembesülünk azzal, hány évesek vagyunk. Amellett, persze, hogy ez a világ konzervál is, jó kondiban tart. Ám mindig érkeznek fiatalabbak, évről évre változik, ki milyen szerepet játszhat el. A színészek sokkal jobban szembesülnek a korukkal, mint más emberek. Pelsőczy Réka
8. Úgy élem az életem, hogy állandóan ott ülök a nézőtéren, de a vásznon az én filmemet vetítik, én vagyok az egyik szereplő, mindig kívülről is látom magam. (...) Próbálom nem elveszíteni ezt a fajta ironikus látásmódot, mert ez biztosítja, hogy reálisan lássam magamat és a világot. Geszti Péter
9. Vannak színészek, igazi nagy mûvészek, akik ösztönösen vagy tudatosan nem alakulnak át az író fantáziájának kívánsága szerint, hanem mindig magukat adják. Ugyanazok, csak a külső habitusuk változik, egy síkban modellálják szerepeiket és mégis nagyszerûek, mint az egyiptomi reliefek. Viszont vannak olyanok, akik minden szerepben az író képzeletének ezerféle szülötteiben, saját egyéniségük ezerféle változatai szerint, lelkük színpompáját revelálva nyilatkoznak meg. Az előbbieket elismerve nagyszerûségüket jogtalanul kisebbítik a "mindig ugyanaz" megjegyzéssel, az utóbbiakat ugyancsak jogtalanul illetik a "mindig más és mindig meglepő" dicsérő jelzővel. Mindkettő hajlam és akarat kérdése, de mindkét változatnak előfeltétele a tehetség, amely abban a szuggesztív erőben nyilatkozik meg, mellyel a színész a közönséget magával ragadja. Beregi Oszkár
10. Csodálatos ez a mi életünk: színészeké! Hogy kergetjük a napokat, egyiket a másik után, meg se gondolva, hogy hát bizony mindennap egy nap! Gondolunk is mi arra, hogy egy nap elmúltával ismét öregebbek leszünk. Blaha Lujza