Mindig is irigyeltem a megrögzötten vallásos embereket, akik imádkozva néznek szembe a nehézségekkel, és tudják, a végén minden rendbe jön. Bármennyire is tudománytalannak hangzik, igazán jó lenne felelősségünk és fájdalmaink súlyát valaki más szélesebb vállára helyezni.

Kapcsolódó idézetek

1. Időnként irigylem azokat, akik természetes módon vallásosak, anélkül, hogy agymosással húzta volna bele a szervezett sürgölődés. Woody Allen
2. A hitéért irigylem. Ha azt mondanám neki, hogy irigylésre méltó a hite, megrázná a fejét, s azt felelné, hogy nem hitről van szó. Világnézetről, életérzésről, meggyőződésről. Mindegy, minek nevezi. Jó volna, ha bennem is volna belőle... Tartalmat adna, értelmet mindennek, még a veszélyek vállalásának is. Ahogy neki. Nem tudom, melyikünk az egészséges ember. Talán én vagyok a beteg. Ki lehet-e gyógyulni az én semmibensem-hivésemből? Lehet-e még egyszer talpra állni, levetni a kérdőjeles szemüveget, és úgy fogadni mindent, ahogy jön, amilyennek látszik, nem morfondírozni rajta, hogy mi rejlik mögötte? Jó volna még egyszer... Szilvási Lajos
3. Utólag szoktam irigyelni azokat az embereket, akiknek a sikere, előrejutása, önérvényesítése nagy erőfeszítésbe került, mert az erőfeszítés sokkal alaposabbá, felkészültebbé tesz. Aki pedig könnyen veszi az akadályokat, az hajlamos a felszínességre, felületességre és valamiféle könnyelmûségre. Reményi József Tamás
4. Csodálom azokat, akikben él a hit. Irigylem az erőt, amelyet nekik kölcsönöz. Bizonyára értékes támaszt jelent, amikor a létezéssel kivédhetetlenül együtt járó tragédiákkal találják szemben magukat.
5. Irigylem azt, aki hisz. Úgy tudják, hogy létezik valami. Csodás lehet úgy élni, hogy nem félnek.
6. Amikor az ember szembesül a ténnyel, miszerint meg vannak számlálva életének hónapjai, akkor az idő sokkal fontosabbá válik. Ugyanakkor minden napnak tudok örülni. Sosem voltam vallásos, de mostanában elalvás előtt fohászkodom, és megköszönöm, hogy ez a nap is megadatott még. Czeizel Endre
7. Mindenki várja, hogy sorsa jobbra fordul: de hinni nem ilyen egyszerû. (...) Régebben az emberek könnyû szívvel hittek, igényesen, jókedvûen. A baj az, hogy már egészen okosak, kitanultak, óvatosak és beavatottak vagyunk és nem merünk kívánni. Ezek a valószínûtlenül oktató erejû esztendők megtanítottak reá, hogy vágyainkban is óvatosak legyünk, mintegy racionalizáltuk ábrándjainkat. Márai Sándor
8. Semmi okunk rá, hogy képmutatónak bélyegezzük azoknak az embereknek a kérészéletû vallásosságát, akiknek a vallásossága elmúlik, mihelyt vége a veszélynek, ínségnek vagy a lelki bajoknak. Miért ne lettek volna őszinték? Kétségbeestek, hát segítségért üvöltöttek. Ki ne tenné? Clive Staples Lewis
9. A világon mindenkinek szüksége van valakire, akire rábízhatja magát. (...) De olykor-olykor az életben azok, kikről azt hittük, mindig mellettünk állnak, hátat fordítanak nekünk. Ha ez megesik, bámulatos, mire vagyunk képesek, hogy visszaszerezzük őket.
10. Mi, emberek (...), gyakran siránkozunk, hogy oly kevés a jó napunk, és annyi a rossz, márpedig szerintem többnyire nincs igazunk. Ha mindig nyílt szívvel tudnók élvezni a jót, amit az Isten nap nap után ad, akkor volna erőnk elviselni a bajt is, ha rákerül a sor. Johann Wolfgang von Goethe