Ugrás a tartalomra
Mindig másokkal vagy elfoglalva, ez a te problémád - társadalomba születtél, társadalomban élsz, és ott is halsz meg. Egész lényed át van itatva a társadalommal. A társadalom pedig nem más, mint megannyi kis szem, mely rád szegezi a tekintetét. És te sokat adsz e szemek véleményére. Ha mindenki azt mondja, hogy te egy jó ember vagy, akkor jól érzed magad. Ha mindenki úgy gondolja, hogy rossz ember vagy, akkor kezded magad rosszul érezni. Ha mindenki azt mondja, hogy te beteg vagy, akkor kezded magad tényleg betegnek érezni. Az identitásodat kívülről, másoktól gyûjtöd be - valódi identitás helyett hipnózisban élsz.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha azt képzeled, hogy beteg vagy, az is leszel! Ha hiszel a gyógyulásodban - de igazán hiszel -, meggyógyulsz. Ha hiszel magadban és a jövődben, a hited anyaggá formálja a láthatatlant, és élhető jövőt írhatsz magadnak. De ha mások hipnotizálnak, akár tönkre is tehetnek! Olyan káprázatokba hajszolnak, melyekbe belealjasulsz. Te is árthatsz önmagadnak, és mások is neked. A képzeleted erejével magadra idézhetsz egy olyan vacak életet, melyet nem szívesen élsz.
Müller Péter
-
Minél több időt töltesz az ismerőseid bejegyzéseit nézegetve, annál nagyobb valószínûséggel érzed magad rosszul. Azokhoz az életekhez hasonlítod a sajátodat, holott ez az egész csak egy színjáték. Gondolj bele, senki nem tölt fel előnytelen képet magáról, vagy ír bejegyzést arról, hogy éppen a tévét bámulja az otthoni melegítőjében, miközben azon jár az agya, milyen silány is az élete. Persze hogy csak a szépet és jót látod másokból. Az agyad pedig úgy érzékeli, hogy ezek az emberek mind jobbak nálad.
-
Most rólad van szó! Csakis rólad, akiben az "én vagyok" élmény él. Az emberek jönnek-mennek, de te maradsz. Önmagad állandó társa vagy. Álmodban is kísér. Ott is énként bolyongsz, s rájössz majd, hogy a halálod után is megmarad. És most jön a lényeg. Ha ez így van, lehetetlen, hogy önmagaddal ne légy jóban!
Müller Péter
-
Ha gyakran nézel önmagadba, tudod, hogy a sokféle gondolatod és zavaros érzésed közül a legtöbb nem is a tiéd: idegen programok, alattomos eszmék, erőszakos reklámok, kordivatok, újsághírek, önvédelmi reflexek, önáltatások, vakhitek. Valamennyien egy beteg világ hipnózisában élünk. Amikor először van egy saját gondolatod, az olyan, mint a fölébredés. Az önismeret ott kezdődik, amikor fölismerem, hogy szüntelen hazugságban élek, és önáltatásaimat minden nap és minden órában igyekszem leleplezni.
Müller Péter
-
Nyilván te is úgy gondolod, ha a társadalomra gondolsz, amelyben élsz, hogy méltatlan körülmények közé keveredtél. Ez azonban az igazságnak csak a fele. A másik az, hogy te is éppúgy alakítod a világot és a közösséget, amelybe születtél, mint az téged. Ezer módon vagy nemcsak áldozata, de tettese is a világnak.
Müller Péter
-
Olyanok az emberek, mint a tükrök. (...) Ott látod magad a szemükben. Ha a tükör jó és sima, a valódi önmagad látod. Így jössz rá, hogy ki vagy. És különféle emberek szemében te is más és más vagy, de ez mind olyan visszajelzés, amire szükséged van ahhoz, hogy megismerd önmagad. De ha a tükör törött vagy karcos, vagy megvetemedett... torz lesz a tükörkép. És kezded elhinni, hogy te az a (...) torz tükörkép vagy.
Caitlin Moran
-
Benned is sokan kiabálnak, zaj van, vagy süketség. Nem szereted magad. Ebben a külső-belső hangzavarban senki sem tanít meg arra, hogy rendszeresen föl kell hangolnod a lelkedet. Ha ez sikerül, azt érzed, hogy szereted magad. Más szóval: amíg hangolt vagy, jó élni. És másoknak is jó élni körülötted, mert belső zenéd áthangolja az ő rezgésüket is.
Müller Péter
-
Amikor az ember fiatal, nagyon tudja, mit akar, mit nem, mert csak saját magára koncentrál, ahogy egy kamasznak kell. Aztán eljön egy pont, mikor kinyílik körülötted a világ, és rájössz, hogy ahány ember, annyiféle, és mindegyik másról szól.
Angelina Jolie
-
Ahogyan interakcióba lépsz emberekkel, ahogyan éled az életed, ahogy látod a világot - minden hat arra, hogy mások mit gondolnak rólad.
Oravecz Nóra
-
Egész életedben azt hiszed, tudod, ki vagy. Minden reggel felkelsz, felöltözöl, csinálod, amit éppen kell, közben próbálsz egy kicsit szórakozni, és azt gondolod, hogy ez vagy, az vagy, amiket csinálsz. Aztán egy nap (...) nem csak az vagy, amit csinálsz. Ha olyat teszel, amit előtte soha, akkor más lesz minden. És megváltozol (...), meg a dolgok is, és minden más lesz.