Minél távolabb menekülünk félelmeinktől, annál nagyobbaknak és fenyegetettebbeknek látszanak. Ha közel megyünk hozzájuk - jelentéktelenné zsugorodnak. Az átélés és a megismerés a reális szintre szállítja le a túlértékelt eseményeket, a félelmek enyészni kezdenek. Átéltem, kibírtam, túl vagyok rajta - ez a félelem igazi eloszlatója.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor felismered félelmeidet, esélyed van rá, hogy felülkerekedj rajtuk. Félelmeink beismerése segít nekünk, hogy megmagyarázzuk érzéseinket azoknak az embereknek, akik sokat számítanak nekünk. Andrew Matthews
2. Az a helyzet a félelemmel, hogy választás kérdése: választhatjuk, hogy félünk, vagy azt, hogy erősek vagyunk. Ha a félelmet választjuk, megadjuk magunkat és a félelem legyûr minket. Erősnek maradni sokkal sokkal nehezebb.
3. Ha az ember a félelmét egyszer már legyőzte, akkor élete hátralevő részében megszabadul tőle, mert a félelem helyett tisztánlátásra tesz szert - a szellem világosságára, mely a félelmet eltörli. Ettől kezdve az ember ismeri a vágyait, s tudja azt is, hogyan csillapítsa ezeket a vágyakat.
4. Ijesztő megnyílni valakinek, akit nem ismerünk jól. Ijesztő közel engedni magunkhoz az embereket. Ijesztő félni a csalódástól és az elmúlástól. És sokkal könnyebb kiszolgálni ezt a félelmet azzal, hogy minimalizálom ezeknek a lehetőségét. Kollár Betti
5. Ahhoz, hogy valami igazán rettentő legyen, általában szükségesnek tûnik a homály. Ha valamely veszéllyel teljes mértékben tisztában vagyunk, ha képesek vagyunk hozzászoktatni szemünket, félelemérzetünk javarészt elszáll. Edmund Burke
6. Ha futunk a félelem elől, utolér, befog és ő használ minket: kihasznál és elhasznál. De ha szembefordulunk vele, akkor mi használjuk fel a félelmet, mint a sas a rázúduló vihart: szembefordul vele és fölébe emelkedik - éppen a vihar ereje segítségével. Minden legyőzött félelem felfelé emel! Gyökössy Endre
7. A félelemmel kétféleképp bánhatsz: tudatosíthatod magadban, hogy félsz, és aztán igyekezhetsz megszabadulni tőle, vagy visszafojthatod, és megpróbálhatsz elrejtőzni előle. Az emberek általában nem tárgyilagosan szemlélik a félelmet, ezért nem is értik igazán. A végén magukba zárják a félelmeiket, és minden erejükkel azon fáradoznak, hogy semmi olyan ne történjen, ami felébreszthetné őket. Ezért aztán egész életük azzal telik el, hogy olyan "megnyugtató" és "irányítható" állapotokat hozzanak létre, amelyekben biztonságban érzik magukat. Ettől lesz csak igazán ijesztő a világ. Michael A. Singer
8. A félelmekkel csakis úgy lehet felvenni a küzdelmet, ha szembenézünk velük, ha beleállunk a helyzetbe, amitől félünk. Ha a traumát okozó helyet vagy helyzetet onnantól kezdve elkerüljük, ha az adott eseményt soha többé nincs alkalmunk más módon átélni, akkor jóval nehezebb lesz ahhoz másféle, pozitív érzéseket is társítani, amelyek felülírhatják az átélt szörnyûségeket. Al Ghaoui Hesna
9. Amikor régebben valamilyen félelem emésztett, eljutottam arra a pontra, hogy azt mondtam magamnak: "Nem kellene félnem. Nem lenne szabad idegeskednem egy ilyen helyzetben.". De ezzel a félelmem nemhogy csitult, hanem tovább nőtt. Ezzel szemben ha teszel egy lépést hátra, és azt mondod magadnak: "Igen, most éppen ideges vagyok. Igenis félek ettől a helyzettől. Nos, mitől is szorongok?" Ha feltárod magadban, az lehetővé teszi, hogy úgy tekints a félelemre, mint ami valójában: a képzeleted, amint a saját útját járja. Kobe Bryant
10. Az erős nem fél. Csak a gyenge fél. Maga a félelem pedig nem egyéb, mint annak a tudatnak az átélése, hogy gyenge vagyok. Védtelen. Megölhető, tönkretehető, kifosztható. Müller Péter