Mintha este se menne le a nap, minden világít éjszaka is, és az ember csak fülel, hallja-e már a léptét annak a csodálatosnak, annak a nagyszerûnek, amit remél.

Kapcsolódó idézetek

1. Van mégis abban valami felemelő és álomszerû, amikor az ember egész éjjel virraszt és ébren várja, hogy a világ felébredjen körülötte.
2. Az ember mindig azt hiszi, hogy nagyszerû, csodálatos és gyönyörû dolgok rejtőznek az előtte álló években. Egészen biztos benne, hogy elérheti a hegy csúcsát, és egészen biztos benne, hogy mindig valóra válnak az álmai. Lucy Maud Montgomery
3. Az ember nemcsak végig-cselekszi, végig-beszéli és végighallgatja az életet, hanem végig-álmodja is. Mindennek alján gomolyog az álom. S ez éppen úgy élet, mint a cselekvő, a beszélő, a hallgató valóság. Márai Sándor
4. Ember, ha virraszt, örül az éjjeli óraütéseknek, mert az életet, a közeledő új napot hirdeti. Charles Dickens
5. Az ember mindig reménykedik. Stephen King
6. Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát. Jókai Mór
7. Talán az, hogy az ember semmi módon nem hagyja magát megtörni, fényt és levegőt enged be, elegendőt ahhoz, hogy tovább lehessen hinni a világban. Jeanette Winterson
8. Az ember nemcsak a fülével, hanem a lelkével is hall. A maga sajátos egyéniségével. Müller Péter
9. Az emberek azt hallják, amit hallani akarnak. Abban hisznek, amiben hinni akarnak. Jodi Lynn Picoult
10. Mintha álmot élt volna át, de olyan álmot, mely elenyészik ugyan, de természetfölötti gyönyörûség érzését hagyja maga után a lélekben, hogy aztán egész további életében azt kergesse az ember. Honoré de Balzac