Ugrás a tartalomra
Mióta nem jársz ide,
elég nagy a rendetlenség a szobámban.
Most végre lehet káosz, úgysem látod,
nekem meg jó így is.
Csak ébredéskor a szanaszét heverő ruhákról,
könyvekről és poharakról ne az jutna eszembe,
hogy miattad pakoltam össze mindig.
Viszont ha rendet raknék, úgy olyan lenne,
mint azok a napok. Mintha várnálak.
Kapcsolódó idézetek
-
Azt hiszem, ez az, amiből a hétköznapoknak állni kell. Rendbe rakni a szobádat és a gondolataidat, megköszönni az embereknek, akik adtak neked valamit anélkül, hogy cserébe bármit is elvárnának.
Andris Kalnozols
-
Szeretem a rendetlenséget. Szerintem az olyan szoba, ahol mindig rend van, unalmas, nyomasztó.
Louis Sachar
-
Nem az tesz otthonná egy lakást, hogy mennyire tiszta, vagy tudjuk, hol vannak benne a kanalak. Otthon az a hely, ahol az emlékek születnek, ahol együtt élitek túl a nehéz időket, ahol kényelmesen érzed magad. De ha engem kérdezel, az egész oda jut ki: az az otthon, ahol a rendetlenség.
-
Voltam férjnél, nem igazán tetszett. (...) Ha erre gondolok, egy szobát látok bezárt ablakokkal vagy ablakok nélkül. Mindig reggelre egyre kisebb a szoba. Nem veszem észre, eleinte lassan történik, centinként, mígnem egy reggel arra ébredek, hogy a szoba olyan kicsi, hogy mozdulni se lehet, levegő sincsen, menekülni kell. Nem tudok másra gondolni, sem másvalakire.
-
Néha csak úgy hagyni kell, hogy a feje tetejére álljon minden. A világ, az életed, minden. Nem összetörni, nem kiakadni, hanem tudni, hogy semmi sem történik véletlenül, és valójában minden a helyén van, vagy legalább úton. Kell, hogy lekössön valami, kell a kuszaság, az unalmas csak árt neked. Örülj a káosznak, hiszen minél nagyobb van körülötted, annál nagyobb rendet tudsz varázsolni. Végül általában mindig a legnagyobb kuszaságból születnek a legjobb dolgok. Szóval csak hagyni kell, hogy minden megtalálja a maga helyét. Hiába is akarnád érteni, úgysem fog menni. Szóval csak türelem.
Oravecz Nóra
-
A világ leghétköznapibb dolgairól beszélnénk. Mosolyogva távoznál, és várnád, hogy pár nap múlva újra láss. Nem tudnál semmiről, és én megállapítanám, hogy minden rendben van. A lift ajtajában észrevennél egy buta könnycseppet a szememben, és azt mondanám, hogy csak ásítottam, mert unom a beszélgetést. (...) Aztán bejönnék a szobámba, és telesírnék egy zsebkendőt, és arra gondolnék, ami volt, és aminek lennie kellett volna és ami nem lehetett.
Paulo Coelho
-
Sokáig elhittem, jobbat érdemelsz nálam,
hibáim száma a végtelenségig sorolható,
de valójában, azt hiszem, csak időzíteni nem tudok,
mindig túl korán érkezem meg mindenhova,
amikor a székek még le sincsenek pakolva,
és a kávégépek üresen, hidegen állnak.
-
Éjszaka az idő magára hagyva
tesz-vesz a házban: kirágja a szövetet.
Az ábécérendet összezavarja
a polcon, minden vízszintes felületet
porral lep - penésszel a kenyeret.
A rózsát barna kóróvá aszalja.
Már nincs erőm, hogy ellene tegyek.
Hagyom, vigyen, ahova ő akarja.
Rakovszky Zsuzsa
-
Amikor a dolgok elromlanak, hozd egyenesbe őket. Amikor rendetlenség van, rakj rendet. Mielőtt a nap végén befejezed a munkát, tedd rendbe az íróasztalod. Azoknak, akiknek szokásukká válik, hogy így tegyenek, a fejük is tisztább lesz.
Shunmyo Masuno
-
Milyen kár, hogy mindig összetévesztelek.
Most, hogy ott állsz a másik parton
nélkülem, mit egész jól viselsz,
csak gyûlöllek érte, nem haragszom.
Mirtse Zsuzsa