Ugrás a tartalomra
Mit lelkem eddig félve sejtett,
Előttem áll a nagy titok,
Hogy csak az halt meg, ami nem lett,
S az él örökké, ami volt.
Kapcsolódó idézetek
-
Titok maradt az élet. El nem árult
semmit a végzet s úgy zárul be halkan
a létezés nagy könyve majd örökre,
miként a végső sóhajban az ajkam.
-
Élek, s hogy meddig, nem tudom,
Meghalok, bár nem akarom,
Megyek, s egész utam titok:
Csoda, hogy jókedvû vagyok.
-
A halál az élet misztériuma. Mindig a szemünk előtt lebeg, és örök rejtély marad. Az élők látják, hogyan ügyködik a testben, milyen kitartó munkát végez rajta születésétől fogva, és csak akkor ütköznek meg rajta, amikor mozdulatlan misztériummá merevedik.
-
A létezés a szerelemben van elrejtve. (...) A halál most engem szólít. A nap utoljára kelt fel nekem. Megfordulok, és magam mögött látom a szerelmet, mely egész életemnek értelmet adott.
-
Nem félek vihartól,
Csattogó egektől,
Csak mi megelőzi:
Ama titkos csendtől;
Nem az itélettől,
Bár halálom lenne,
Bontsd föl az irást... csak
Tudjam, mi van benne.
Tóth Kálmán
-
Az élet titka: "a halál előtt meghalni", és rájönni, hogy nem létezik halál.
Eckhart Tolle
-
Hideg szívvel, közönnyel nézek mindent,
Ami még nemrég lelkemig hatott;
Mi lett belőlem? Emberek közt járó,
El nem siratott, bús élő halott.
Ady Endre
-
Szerelem! (...) Minden titokzatos benne: ahogy megjön, ahogy kifejlődik, s ahogy eltûnik. Van úgy, hogy hirtelen jelenik meg, kétséget nem ismerve, örömtől sugározva, mint a nappal, máskor parázslik, mint a tûz a hamu alatt, s fellángolva csap be a lélekbe, mikor ott már minden elpusztult.
Ivan Szergejevics Turgenyev
-
Gyönyörûen mondta valaki, hogy barátja az ő "lelke fele". Én is úgy éreztem; lelkem az övével egybeforrva egy lélek volt két testben. S talán azért irtóztam tovább élni, mert nem akartam fél-életet; s azért féltem meghalni, nehogy, akit annyira szerettem, velem és bennem egészen meghaljon.
Szent Ágoston
-
A lelked végtelen. Végtelen magas és végtelen mély. Határtalan múlt van már mögötted, és beláthatatlan jövő. De élni az Egészet sohasem tudod egyszerre. Az lehetetlen.
Müller Péter