Mit számít, ha nyelvünkben és szokásainkban különbözünk, ha a célunk közös? Ha nyitott szívvel fordulunk egymás felé, semmi sem állhat közénk.

Kapcsolódó idézetek

1. Lehet, hogy a nemzetiségünk különbözik, de ami számít, hogy a szívünk egy.
2. Akármiben különbözzünk is, közös bennünk, hogy szeretni vágyunk, és azt is szeretnénk, hogy szeressenek. Csupán az különít el egymástól, ahogy megpróbáljuk megvalósítani. Stephanie Dowrick
3. Különbözőek vagyunk, de ha megtanuljuk megérteni és elfogadni egymást, egészen szép összhang alakulhat ki közöttünk. A különbségek megértése és elfogadása azonban nem valósul meg egykönnyen, ha ezeket a különbségeket rossznak vagy ostobaságnak tekintjük.
4. Az életünkben minden történésnek célja van. És addig is, amíg kiderül, mi az, teljes szívvel nyitottnak, érzékenynek és befogadónak kell maradnunk.
5. Kapcsolatot létesíteni, ez a kulcsa mindennek. Elfogadni, hogy találkozunk a másikkal, anélkül, hogy kisajátítanánk, anélkül, hogy várakozásaink, elvárásaink tükrévé tennénk.
6. Van az életben minden: elfogadás, szeretet, bizalom, hit, megértés, színek, csak rajtad áll, hogy mit veszel észre, és mit teszel az életedbe. Ha hittel és bizalommal fordulsz mások felé, nem lehet gond: ha mégis, legalább nem zárt ajtók mögött rejtegeted azt, amit erre az életre kaptál, arra, hogy szebbé tedd mások életét. Hiszen a szívünk ezért van, nem azért, hogy rejtegessük, és kínozzuk. Nem bezárni kell, hanem szabadon engedni, szárnyalni hagyni. Oravecz Nóra
7. Ha olyan nyelven szólsz egy emberhez, amit megért, a szavak eljutnak a fejéig. Ha az anyanyelvén, az pedig utat talál a szívéhez. Nelson Mandela
8. Ha teljesen egyedül vagyunk is, összeköt bennünket valami, ami nagyobb, mint a politika, az ideológiák vagy a csoporttagság - a szeretet és az emberi lélek. Nem számít, mennyire választ el bennünket az, amit gondolunk vagy amiben hiszünk, ugyanannak a spirituális történetnek vagyunk a részei. Brené Brown
9. A szeretet befogad, mint egy nyitott szív, nem követel, nem tart igényt semmire. Szívesebben jön, ha vágyaink elcsendesülnek, ha kevéssel beérjük, és ha megbékélünk a gondolattal, hogy bár nem lesz mindig velünk, amit szeretünk, de ebben a pillanatban velünk van. Daniel Gottlieb
10. Ha megnyílunk a másik előtt, felismerjük, mennyire hasonlítunk egymásra mind. Felismerjük, hogy mindaz a rossz, amit a másikkal teszünk, visszahull ránk. Ám - ami még ennél is fontosabb - megtapasztaljuk, hogy mindaz a jó, amit a másikkal teszünk, a legnagyobb áldás a magunk számára.