Mivel a tudománynak halvány sejtelme sincs arról, hogyan keletkezett az élet a földön, (...) az lenne a tisztességes, ha ezt a tudósok beismernék, a szponzorok és a nyilvánosság előtt. Az ex chatedra nyilatkozó vezető tudósoknak fel kellene hagyni azzal, hogy kizárólag hiten alapuló állításokkal polarizálják a diákok és a fiatal, produktív tudósok értelmét.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudósoknak nincs bizonyítékuk arra, hogy az élet nem a teremtés eredménye, azonban a hivatásuk természetéből fakadóan olyan magyarázatokat keresnek az élet eredetére, amelyek a természeti törvények határain belül helyezkednek el. A következő kérdéseket teszik fel maguknak: "Hogyan jelent meg az élet az élettelen anyagból? És mennyi a valószínûsége ennek az eseménynek?" És bosszúságukra nincs egyértelmû válaszuk, mivel a kémikusoknak soha nem sikerült megismételni azokat a természeti tapasztalatokat, hogy élet született az élettelen anyagból. A tudósok nem tudják, hogy történt, továbbá a megtörténésének valószínûségével sincsenek tisztában. Lehet, hogy a valószínûség nagyon kicsi, és az élet bármely bolygón való megjelenése egy csodálatosan kis valószínûségû esemény. Lehet, hogy a földi élet egyedülálló ebben az univerzumban. Semmilyen tudományos bizonyíték nem zárja ki ennek a lehetőségét.
2. A tudósok hitcikkelyként fogadják el a hitet, hogy az univerzum értelmes módon rendezett. Az a helyzet, hogy nem lehet senki tudós anélkül, hogy ebben a két dologban hinne. Ha egy tudós nem gondolná, hogy van rendezettség a természetben, nem törné magát, hogy megismerje, hiszen nem lenne mit felfedezni. Ha nem hinné, hogy a rend értelmes, feladná a kutatást, hiszen a kutatásnak semmi értelme, ha az emberek nem juthatnak megértésre. De a tudósok hittel elfogadják, hogy a világegyetem rendezett, és hogy - részben legalábbis - megérthető az emberek számára; és ez az, ami az egész tudományos vállalkozás alapja. Paul Davies
3. A hívők (...) álláspontjuk alátámasztása végett olykor arra a sok tudósra hivatkoznak, aki hívő maradt. Valóban, az egyik vagy másik részterületen folytatott tudományos kutatómunka érintetlenül hagyhatja a tudós vallási előítéleteit: elegendő, ha valamely másik területen nem veszi tudomásul a tudományból folyó következtetéseket, vagy nem hajlandó saját tudományos eljárását filozófiai síkon általánosítani. Így a fizikus hiheti azt, hogy az életet Isten teremtette, a biológus, hogy van lélek, a pszichológus, hogy az erkölcs a kinyilatkoztatás eredménye. A tudományok mai specializációja a tudományos tevékenység elaprózódásával és szétforgácsolódásával jár együtt. A tudományos eredmények filozófiai jelentőségét csak külön mérlegelés segítségével lehet összegezni.
4. A tudomány az egyetlen olyan módszer, melynek segítségével hiteles ismereteket szerezhetünk a világról. Ennek oka abban rejlik, hogy a tudomány nem megkérdőjelezhetetlen "szent" tanokon vagy ellenőrizhetetlen népi bölcsességeken alapul, hanem azon az eszmén, hogy a világ pusztán elméleti úton nem ismerhető meg; kísérleteket vagy megfigyeléseket kell tennünk ahhoz, hogy helyes elképzeléseket alkothassunk róla. Boldogkői Zsolt
5. Mielőtt megértenénk a tudományt, természetes azt hinni, hogy Isten teremtette a Világegyetemet. Most már azonban a tudomány meggyőző magyarázatot kínál erre. Mindent tudunk, amit Isten tudhatna, ha létezne. De nem létezik. Stephen Hawking
6. Amit ma tudományos ismeretnek nevezünk, az különböző fokú bizonytalansággal terhelt állítások halmaza. Ezek némelyike teljesen bizonytalan, némelyike csaknem biztos, de egyik sem abszolút biztos. A tudósok ezt már megszokták. (...) Némely ember azt mondja: "Hogy tud élni tudás nélkül?" Nem tudom, hogy ezzel mire céloz. Én mindig tudás nélkül élek. Ez könnyû. Azt szeretném tudni, hogy ő hogyan jut a tudáshoz. Richard Feynman
7. Az istenkérdéshez való tisztességes közeledésnek a formája az, ha az ember nem állítja, hogy létezik. Azért nem állítja, mert úgysem tudja bizonyítani, nem csak másnak, de magának sem. (...) Az utóbbi kétszáz év valamirevaló elméi egész életüket abban a kétségbeesett magányban töltötték, hogy megpróbáltak nem kapaszkodni Isten létezésének a feltételezésébe. Ebből egyébként nem következik, hogy Isten, vagy amit így hívunk, nincs, de abban egész biztos vagyok, hogy tisztességesebb és magamra nézve gyümölcsözőbb, ha nem tételezem, mint ha tételezem. Kornis Mihály
8. Tisztán tudományos szempontból az emberi életnek egyáltalán semmi értelme nincsen. Az emberiség egy vak fejlődési folyamat eredményeként jött létre. Tetteink nem valamiféle kozmikus, isteni terv részei, és ha a Föld bolygó holnap felrobbanna, az univerzum valószínûleg ugyanúgy mûködne tovább. Legjobb mostani tudásunk szerint az emberi szubjektivitás nem fog hiányozni belőle. Ennélfogva bármiféle "értelem", amit az emberek az életüknek tulajdonítanak, csupán káprázat. Yuval Noah Harari
9. A tudomány nem arról szól, hogy én pontosan tudom, hogy mi hogy van. Én azt tudom megmondani, és minden tudományosan gondolkodó tudós azt tudja megmondani, hogy ha bizonyos körülmények között ezt meg ezt csinálom, annak megjósolhatóan az és az lesz az eredménye. Az elmélet, az teljesen érdektelen. Csányi Vilmos
10. Tiszta formájában a tudomány nem foglalkozik felfedezései következményeivel. (...) A tudomány követőit kizárólag az igazság kiderítése foglalkoztatja.