Mivel két igazság sose mondhat ellent egymásnak, a Szentírás bölcs értelmezőinek a feladata, hogy megtalálják a szöveg azon értelmezését, ami egyezik azokkal a fizikai következtetésekkel, melyekben már biztosak vagyunk érzéki tapasztalataink és a szükséges kísérletek által.

Kapcsolódó idézetek

1. Két igazság soha nem mond ellent egymásnak... A Szentírás, mint ahogy a természet is, Isten igéjéből ered. Isten a természet cselekedeteiben épp oly csodálatos módon nyilvánul meg, mint a Szentírás nagyra becsült mondataiban. Galileo Galilei
2. A tudományos kérdések megválaszolásakor a valóság jelenségeiből és a kísérletek eredményeiből kell kiindulni, és nem bibliai idézetekből, vagy teológiai tételekből. Ezzel még nem követünk el szentségtörést, hiszen Isten éppúgy jelen van a természet törvényeiben is, mint a Szentírás szövegeiben. Galileo Galilei
3. Az igazság kutatása egyrészt nehéz, másrészt meg könnyû. Jele ennek, hogy bár senki sem ragadhatja azt meg méltóképpen, nem is tévesztheti el teljesen, hanem ki-ki tud valami helyeset mondani, ami a dolog természetének megfelel. Arisztotelész
4. Nem könnyû dolog a "tudományos igazság" kifejezést könnyen érthetővé tenni. Így például az "igazság" szó értelme nagyon különböző, és attól függ, hogy átélt tényről, matematikai szabályról, vagy természettudományos elméletről van-e szó. A "vallási igazság" fogalmáról pedig egyáltalában nincs tiszta képzetem. Albert Einstein
5. Két egyszerû dolgot lehet mondani az Isten (vagy istenek) létezése iránti jó szándékú logikai (...) kutatásról. A logikai érvelések mind egyformák. Bizonyos feltételezésekből indulnak ki ("axiómákból", ahogy a logika mûvelői szeretik nevezni), majd egy sor kérlelhetetlen logikai lépéssel következtetnek Isten létére. Végső elemzésben azonban nem végkövetkeztetéssel, hanem választással találjuk szembe magunkat. Csak akkor kell a következtetéseket elhinnünk, ha elfogadjuk a feltételezéseket. Isten létére vagy nem létére nem lehet kétségbevonhatatlan logikai bizonyítékot találni. Mindig lesz választási lehetőség a feltételezések hitelességét illetően. John D. Barrow
6. A Szentírás nagy igazságait a természetből vett példákkal alátámasztani annyit jelent, mint Istennek egyik könyvét a másikkal magyarázni. Charles Haddon Spurgeon
7. A Bibliát jogosan nevezik Szentírásnak is: aki elvesztette Istenét, ebben a könyvben ismét megtalálhatja. Aki pedig sosem ismerte meg Õt, azzal szembefúj az isteni szó lehelete. Heinrich Heine
8. A keresztyén igazságok, mint minden erkölcsi és vallási igazság, olyan jellegûek, hogy azokat nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel bizonyítani, mint a számtan vagy a fizika tételeit. A matematikai, a logikai, a történelmi igazságok felépítése olyan, hogy azok minden gondolkodó ember számára kétségtelenül elfogadhatóak. Az erkölcsi és vallási igazságok ellenben nem ilyenek. Csak ha benne él az ember (az erkölcsi és a vallási világban), akkor nyeri el azokat a bizonyítékokat, amelyek az erkölcsi és a vallási igazságok érvényességét tanúsítják. Azt az embert, aki nem él erkölcsösen, nehéz meggyőzni az erkölcsi igazságokról. Még azt az elemi igazságot is könnyen kétségbe vonhatja, hogy a jó és a rossz között különbség van. Ole Hallesby
9. Az entellektüel feladata: konokul hirdetni az igazságot, a tömeg igazságát, akár van tömeg a közelben, akár nincs. A jövőhöz beszélni, bármilyen gúnyosan szól közbe a jelen. Vállalni - szükség esetén - a legnehezebbet, az egyoldalú szolidaritást. Bálint György
10. A filozófusok között semmi sem ritkább az intellektuális becsületességnél: ők talán ennek épp homlokegyenest az ellenkezőjét mondják - sőt talán még el is hiszik maguknak, amit mondanak. Ám egész mûvük azt hozza magával, hogy csak bizonyos igazságokat engednek meg; tudják, mit kell bizonyítaniuk; filozófusokként majdhogynem arról ismerik föl egymást, hogy ezen "igazságokkal" kapcsolatban egyetértenek. Friedrich Nietzsche