Ugrás a tartalomra
Mondd, mi nyomja a lelkedet! Mert ha bent tartod, még elsüllyed a hajó, amivel utazni fogsz.
Kapcsolódó idézetek
-
Röpköd benned a lélek, mint a madár a kalitkában, hánykolódik, mint az óceán a partok között. S ha a rácson keresztül, a partfalon át nem sikerül, akkor azt gyûröd, eszed, ölöd, aki éppen ott van. Ha senki sincs ott, akkor magadat.
Bertók László
-
Van, amit ki kell engedni. (...) Minél inkább magadba fojtod, annál rosszabb lesz. Ha kiengeded, elszáll máshová.
Rebecca Skloot
-
Mutass egy utat, mi kivezet innen,
Ha tiszta marad lelked, elveszik minden,
Menekülj magad elől, de soha ne feledd:
Te sem élheted túl az életet.
-
Hová mész most, lélek? Hosszú-hosszú út áll előtted.
Indulj hát útnak! Remélem, békés utad lesz!
E világ már semmit sem tartogat számodra.
Távozz hát békével!
-
Egy szó, ami hirtelen szíven talál,
Elég, hogy összetörve, némán félreállj.
A tengernyi gond között nincs semmi jó,
Sorsod a hullámok közt vergődő hajó...
S mert a célodtól oly messze jársz,
Egy nap úgy döntesz, végleg kiszállsz.
Homonyik Sándor
-
Amikor bajban hirtelen félrerántod a kormányt anélkül, hogy tudnád, mit teszel - a lelked jelen van. Egyébként nincs. A múlton rágódik, vagy aggodalmaskodik a jövő felől.
Müller Péter
-
Maradj kapcsolatban az önmagadban érzett hívással, és tiszteld mélyen! Ha nem veszel róla tudomást, akkor saját tested foglyának fogod érezni magad, bezárva saját kis világodba. A lelked nyomorultul érzi magát, amikor fogva tartják, határokat szabnak, vagy megmondják neki, mit tehet és mit nem. Folyamatosan azt énekli: "Ne zárj be engem."
Wayne Dyer
-
Ami nem fölfelé repül, az lefelé zuhan. És az emberi lélek, ha ráébred önmagára: repül. Ha rossz kedvem van, ne figyelj rám, mert tévedésben élek. Csak azokat a szavaimat fogadd el, amiket örömmel mondok.
Müller Péter
-
Az eszem azt súgja, mit súgja, őrjöngve követeli: - Menekülj, mert pórul jársz megint! De a szívem! A szívem, az hajthatatlan.
-
Ha megpróbálod a világot a válladon cipelni, először is beleroppan a hátad, aztán beleroppan a lelked is.
Stephen King