Most már tudom, hogy a lehetetlenre képtelen vagyok. A saját jellemem adottságait kimerítettem. Boldog nem vagyok, de megnyugodtam.

Kapcsolódó idézetek

1. Már nem állok ellen a kellemetlen érzéseknek elfogadtam hogy a boldogsághoz nem kell folyamatosan jól éreznem magam. Rupi Kaur
2. Most már tudom, hogy az ember nagy tettekre képes. De ha nem képes egy nagy érzelemre, akkor nem érdekel engem. Albert Camus
3. Most már az voltam, aki, nem voltam többé öszvér, megszûnt bennem a második, én voltam csak, elválaszthatatlan önmagam. Vagyok. És ez elég. Sokaknak ennyi megnyugvás se jut. Csikós Attila
4. Azt már szerencsére elengedtem, hogy haladni kell előre, lépegetni felfele a ranglétrán. Tudom, hogy kiszámíthatatlan az élet.
5. Nem hitegetem magam tovább azzal, hogy nálam van a kontroll, és ezzel a személyes felelősségteljességem nem nyom agyon, hanem felszabadultam.
6. Elfelejtettem bízni, bízni magamban és az életben. Hinni, hogy mindig lehet jobb, hogy mindig van más, ha valami nem sikerül. S hinni abban, hogy az ember nem csak egyféleképpen lehet boldog, és néha az egészen jelentéktelen dolgok jelentik a legtöbbet. Zakály Viktória
7. Elfáradtam. A léleknek lennének még céljai, de a test már végképp erőtlen. Szilvási Lajos
8. Fölfedeztem, hogy mi az, amitől vidám leszek, és mi az, amitől elszomorodom. És egyszer csak megértettem, hogy meg kell változtatnom a hozzáállásomat. De ez nehéz. Paulo Coelho
9. Megrészegültem a belső szabadságtól, Átitatódtam a megvilágosodástól. Olyan nagyon tudok örülni az életnek, Teljesen el tudom feledni, hogy nem szerettek. Mert lehet más is, aki engem szeret, Tudatomra ébredtem, a szívem nevet. Megkaphatom az igaz, tiszta érzést mástól, Nem kell sírnom, félnem a magánytól.
10. Lehet, hogy elkövettem jó néhány hibát, Kaptam már eleget a sorstól, Tanultam a jóból, a rosszból. Road