Most megint eszembe jutott, hogy egyszer megkérdezted, van-e nekem rendes nevem is, mert te azt nem tudod, igen, akkor két napig bőgtem, és most is bőgni volna kedvem, ahogy eszembe jut. Annyit se számítottam neked, hogy a nevemet tudd, ha nem is valami extra név, de szép név...

Kapcsolódó idézetek

1. Kiáltani szeretném, s nem lehet, még súgni se szabad a nevedet, még gondolni se - jaj, elárulom, pedig belül csak azt visszhangozom, a hangos titkot, mely életemet úgy édesíti, édes nevedet. Szabó Lőrinc
2. Van, amikor azért bőgök, mert rossz voltam, és van, amikor azért, mert jó voltam, de nem hiszik el. Annyi mindenért lehet bőgni, de olyan nehéz megmondani, hogy miért. Janikovszky Éva
3. Mit tudtál rólam? Az, hogy szeretlek, neked korántsem lehetett olyan meglepő, mint nekem. Mikor rájöttem, megijedtem. (...) "Mit fogok elmondani neked?" - törtem a fejemet. (...) Szerettem volna, ha kitalálsz rólam mindent, anélkül, hogy beszélnem kellene, s ugyanakkor, valahol mélyen, rozsdásan, csikorogva már készülődtek bennem a szavak, (...) és féltem, hogy elsírom magam, pedig nem volna semmi értelme, hiszen most boldog vagyok, olyan boldog, mint még soha életemben. Szabó Magda
4. - Hogy hívják magát? (...) - Nem tudom. Gondolja, hogy hívni kéne valahogy? Nem volna szerfelett különös dolog nevet adni egy halom bizonytalan érzéki benyomásnak? Douglas Adams
5. Ma van persze a neved napja. Omlik hozzád a sok gratuláció. Csak már valami okosabb neved volna. Jókai Mór
6. Sokat gondolok rád ebben az évben, hogy még nem ismerlek, hogy remélem, hogy még nem ismerlek, nem rontottam még el, értelmet adsz majd a veszteségeimnek, ugyanúgy várakozol, gyenge pillanataidban elbizonytalanodsz vagy rettegsz, mint én, amikor eszembe jut, hogy nem létezel, miért léteznél. Horváth László Imre
7. Szívemben a képzelet annyi érzelmet teremt, hogy alig tudom magam kifejezni e nagy napon, a te névnapodon. Rózsás szavakat gondoltam ki ez alkalomra, midőn szívem legmélyéből akartalak üdvözölni, s íme, alig tudom elrebegni e néhány szót: Élj sokáig (...)! Boldog vagyok mégis, hogy szerencsés lehetek téged üdvözölni. Rudnyánszky Gyula
8. Jó, tudom, és nem kétlem, tudod: együtt töltöttük az egész napot, - de annyit most kérdezhetek talán, hogy közben, csak egyszer is, gondoltál-e rám. Fodor Ákos
9. Tudom, hogy gyakran bosszankodsz miattam (...). Akármit csinálok vagy mondok, feldühít. Nem tudom, miért van ez így, hiszen annyira igyekszem a kedvedre tenni; de mégis hiszem, hogy valami igazit jelentek neked. Az ember nem dühös olyanokra, akik nem számítanak. Agatha Christie
10. Egy ideje emésztem magam érted. Gondolom, nem tûnt fel. Sebaj, nekem nagyon is feltûnt. (...) Firtatni kezdte: ugyan miért nem eresztem a közelembe, miért menekülök előle? Hogyan is válaszolhattam volna? Mondjam, hogy beleszerettem a Holdba? A Napba? Nehogy azt hidd, hogy a nevedet suttogtam a párnámba elalvás előtt. Éppen csak ideges voltam és undok, nem akartam felfogni az okát. Vavyan Fable