Nagy küzdelem, kevés dicsőség, Mégis, hiába, szép a lét! A rózsa, melyet magam téptem, Mindig megérte tövisét.

Kapcsolódó idézetek

1. Nagyon régen minden olyan könnyen ment, Éreztem, merre volt a fenn és lenn, Sokszor volt már, hogy eltévedtem, elbuktam, De túléltem, nem adtam könnyen el magam, Nyertem már háborút, csatát, folytattam úgy is, hogy ha fájt.
2. Vannak boldog könnyek, fájó mosolyok, mindig lesznek szerelmek, míg a föld forog. Az élet szép, de élni tudni kell, az élet egy harc és benne győzni kell! Anatole France
3. Nem voltam hős, és egyszerû életet éltem. Kicsi, bátor, teljes életet. A munkáját szépen elvégző, jó kis életet. Nagyon szerettelek, kis életem. Kaptam tőled egy apró lebucskázást, egy suta lábat, meg sok-sok gondot, de nagyon szerettelek. És tudod, mit mondok, édes öregem? Érdemes volt végigélni téged, módfelett érdemes! Rébecca Dautremer
4. Ha azt kérdezné valaki, hogy jó volt-e az életem, nem tudnám értelmezni a kérdést. Azt viszont kimondhatom, hogy szép volt, mégis szép, mert még mindig tudok örülni. A legjobban persze a nyugalomnak, mert az a legritkább. Szabó T. Anna
5. Mondják, az élet is csata. Igaz a! Harcz, hol dicső halál és győzelem Mind egyaránt ritkán terem, De sebet oszt ám, igenis, Testednek is, lelkednek is, S hajh, többet oszt ki mint a mennyit Meggyógyit vagy csak meg is enyhit Greguss Ágost
6. Élünk, aztán meghalunk. Olyan nincs, hogy örökké. Az igazi küzdelem, hogy mindig a legjobbat hozzuk ki az egészből, és értékelni tudjuk még az élet apró örömeit is.
7. Az ember az életben nem könnyen kapja a boldogságot, de amiért megharcol, azt jobban becsüli.
8. Tudd, hogy mi tesz boldoggá, és tarts ki mellette mindenáron - akkor is, ha mások támadnak érte, ha egyedül maradsz, ha senki sem támogat. Igen, nehéz lesz. Támadni fognak, magadra is maradhatsz. De tudod, az az élet, amit megedzenek, nagy dolgokra képes. Az, amelyik mindent kibír, a nehéz leckéket is megoldja, mert tudja, képes rá. Oravecz Nóra
9. Ami csak voltam és leszek, amit csak kaptam, amit adtam, Amit örültem-fájtam és örültél-fájtál énmiattam, Mindent, ami most elvesz, pedig teljesség volt és élet, Az életed, az életem köszönöm, édesem, tenéked. Székely János
10. Én többször elképzeltem, hogy föladom. De nem adom föl. Rövid az élet, hosszú a sír. Élni kell, élni, amíg csak lehet. Dobray Sarolta