Ugrás a tartalomra
Nagy, mély szemed reámragyog sötéten
S lelkemben halkal fuvoláz a vágy.
Kapcsolódó idézetek
-
Mint néma csónak parttól az éjszakába,
úgy távolodik lelkemtől a lelked.
Vágyakozásod sötét hullámain
úgy siklik tova s mindig távolabb.
-
Szeretlek szívem egész hevével, lelkem forrongó szenvedélyével. Irigye vagyok a légnek, melyet belehelsz, mely körülcsókolja rózsa arcodat, melyet lábaid tápodnak.
Rudnyánszky Gyula
-
Olyan az arcod, a szemed is,
ugyanúgy simogat a kezed is,
úgy lobban fel benned is a vágy,
mint a nyári kazalban a láng.
Nagy István Attila
-
Szemedben keresem a végtelen óceánt,
Bársony hullámaiban szíved dallamát.
Távoli vizeken, távoli hegyeken,
Tengernyi szerelem szomorú szívemen.
-
Te győzz le engem, éjszaka!
Sötéten úszó és laza
hullámaidba lépek.
Tünődve benned görgetik
fakó szivüknek terheit
a hallgatag szegények.
Pilinszky János
-
Ámuló parázs csillan a mélyben,
Szemeid tükre ma végtelent int.
Pillantás illan időben, s térben...
Lassuló szívemnek lobbanást hint.
Remegőn simítom ajkadról szavaid,
már őrjöng a vérem, s rohanna eléd...
Félelem markában emlékek hamvai,
de ölelő holnapom elindult Feléd...
Pálnagy László
-
Add nekem a te szemeidet,
Amelyek ölnek, égnek, vágynak,
Amelyek engem szépnek látnak.
Ady Endre
-
Képzeld, hogy futok szemben a széllel,
Kereslek szenvedéllyel,
Ábrándozom nappal és éjjel.
Várlak, csukott szemmel is látlak,
Az arcod, a szemed, a vállad,
Ábrándozom, hogy megtalállak.
Dobrády Ákos
-
Fölszív a vágy, mint patakot a hőség.
Mind mélyebbről bugyog e szerelem.
El nem apadnék, nehogy keserü könnyed
gyüljön tengerré szilaj öleden.
József Attila
-
Lángokat lehelsz a télbe,
selyemben kiállsz a szélbe,
havas melled ormosodik,
szemem érte kormosodik.
Nagy László