A genetikai tényezők mindössze 25-30 százalékban felelősek várható élettartamunkért, amely tény egyben azt is jelenti, hogy jóval nagyobb mértékû ellenőrzést gyakorolhatunk afelett, hogy "jól" vagy "rosszul" öregszünk, mint el tudnánk képzelni. Kissé félelmetesnek tûnhet, azonban egyszersmind jó hír.

Kapcsolódó idézetek

1. Gyakran hallható állítás, hogy az élettartamunk egyharmadát a génjeink határozzák meg. Egy másik harmadát a környezet, az életkörülmények, hogy gazdagok vagyunk-e vagy szegények, hogy dohányzunk-e vagy sem, hogy sokat vagy keveset mozgunk-e stb. A harmadik harmad pedig a véletlen függvénye. De nem szerencsés, ha ezt a három okot mereven különválasztjuk, mintha az egyik betegség genetikailag meghatározott volna, a másik pedig a mi hibánkból következne be, minden mást pedig a körülmények véletlen összjátéka magyarázna. Az, hogy valaki megbetegszik vagy meghal, egy összetett rendszer meghibásodásának következménye, amiben éppúgy szerepet játszanak a gének, mint a környezeti tényezők. Rudi Westendorp
2. A hosszú élet titka az életminőségben keresendő. (...) Elsősorban én irányítom az életemet, és nem a génjeim. Én alakítom az életstílusomat, s így a kondíciómat is ellenőrzés alatt tarthatom. A végeredmény pedig több mint kecsegtető; akár tíz (vagy még több) egészségben gazdag évvel meghosszabbíthatom az életemet! Vagyis saját magam dönthetem el, hogyan szeretnék - illetve nem szeretnék - megöregedni.
3. Nagyjából ötven százalékban a genetika dönti el, hogy ki képes a boldogságra. Ez sok embernek rossz hír. Jó hír viszont, hogy a maradék negyven-ötven százalék befolyásolható. Hogy mivel? Négy teljesen egyszerû dologgal. Jó cselekedettel (legyen az akármilyen apró), az emberi kapcsolatok ápolásával, konkrét célok kitûzésével és testmozgással. Al Ghaoui Hesna
4. A genetikai tényezők elsősorban fiatal korban határozzák meg a személyiségjegyeket, míg a környezeti hatások egész életünkben befolyásolhatják egyéniségünket. Az öröklődés viszonylagos jelentősége ennek megfelelően az életkorral arányosan csökken. Dick Swaab
5. Az öregedés sebességét a testet érő véletlen károsodások, a genetikai adottságaink és az életünk keretét biztosító környezet közötti összjáték dönti el. Tehát a halál időpontját az öregedés egyénenként változó sebessége határozza meg. E tekintetben igen nagyok az emberek közötti különbségek. Persze szükség van jó szülőkre is, különben nincsenek megfelelő génjeink. Meg persze mi magunk is befolyásoljuk a folyamatot, hiszen nem mindegy, mennyire kíméljük a testünket. De minden egyéb a véletlen és szerencse függvénye. Rudi Westendorp
6. A kedvezőtlen génkonstelláció nem okvetlenül jelent kivédhetetlen sorsot. Észszerû életvitellel, amibe az egészséges táplálkozás is beleértendő, jócskán befolyásolhatjuk vélt genetikai sorsunkat. Ugyanígy egy kedvezőtlen, oktalan életmóddal megerősíthetünk egy korai, rossz programozást, vagy elronthatjuk szerencsés genetikai adottságainkat.
7. Maguk a gének csupán egy tényezőt jelentenek a testsúlyra hatók közül. Hogy milyen az életvitelünk, sokkal többet számít. A döntéseink, hogy mit és mennyit eszünk, hogy mennyire rendszeresen sportolunk, végül legyőzik a gének hatását.
8. A gének lehetőségek. Információk. Domináns módon ránk kényszeríthetnek dolgokat, vagy lehetőségeket kínálhatnak föl. Mindenekelőtt azonban: tervek. A gének semmire sem képesek, amíg el nem olvassák és fel nem használják őket. Néhány tervvel ezek közül nem tudunk mit kezdeni - ezek arról döntenek, hogy emberek legyünk-e vagy baktériumok. Mások hosszú ideig lappanghatnak (mint az öregségi foltok), megint másokkal rendelkezhetünk ugyan, például nagy mellel, mégsem válnak valósággá. Az egyik embernek szerencséje van, a másiknak nem.
9. Bár a várható élettartam ma hosszabb, mint pár száz évvel ezelőtt, de az, ahogyan ez a hosszabb élet eltelik, közel sem ideális. Sajnos, jelen életmódunk mellett gyakran előfordul, hogy mire valaki felépíti a megfelelő egzisztenciát, addigra feláldozza érte az egészségét. Igenis számít, hogy buzog bennünk az energia, eltölt a hála, terveink vannak, és alig várjuk a következő élményeinket, vagy derékfájás, hátfájás, fejfájás miatt a túlélésről szólnak a mindennapjaink. Iller Barbara
10. Talán csüggesztően hat, ha arra gondolunk, hogy az erőfeszítések és a véletlen szerencse legalább annyit számít, mint a tehetség. Én azonban ezt inkább ösztönzőnek érzem, hiszen miközben genetikai felépítésünk tőlünk függetlenül adott, erőfeszítéseink mértéke csak rajtunk áll. A véletlen hatása pedig egy bizonyos mértékig szintén irányítható, hiszen ha többször próbálkozunk, akkor ezáltal megnöveljük a sikerünk esélyét. Leonard Mlodinow