Nálunk soha nem kérdezik a vendégtől, hogy meddig marad, legyen az testvér, unokatestvér vagy egy ismeretlen. Akit meghívtunk magunkhoz, az otthon van nálunk. Azt mondani sem kell, hogy mindig lesz számára elég ennivaló és természetesen ágy meg tiszta ágynemû. Addig maradhat, amíg a kedve tartja, ugyanis a házigazda számára megtiszteltetés, hogy vendégül láthatja őt.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha valakit meghívunk magunkhoz, akkor tulajdonképpen boldogságáról gondoskodunk addig, míg falaink között időzik. Jean Anthelme Brillat-Savarin
2. Ez az otthonom. Másutt senkit sem ismerek. (...) Itt pontosan tudom, kire számíthatok és kire nem. Vannak, akiket éjfélkor is felhívhatok, meg sem kérdezik, miért, és vannak, akiket soha, semmilyen körülmények között nem hagynék cserben. Persze itt is leselkednek az emberre veszélyek, ahogy örömök is érik, de itt legalább ismerem ezeket a veszélyeket meg örömöket, és erre számíthatok.
3. Mások életében vendégek vagyunk, és ennek megfelelően illik viselkednünk.
4. Isten ellen való vétek bárki halandót be nem fogadni a házba; ki-ki vagyoni helyzete szerint készített étellel fogadja az idegent. Ha elfogyott, az iménti vendéglátó másik vendéglátó hajlékot mutat, és oda is kíséri: a legközelebbi házat keresi fel, minden hívás nélkül. De ez nem is fontos: ugyanolyan szívélyességgel fogadjak őket. Ismerős és ismeretlen között vendégjog tekintetében senki sem tesz különbséget. Publius Cornelius Tacitus
5. A vendéglátásban nemcsak az fontos, hogy jókat egyenek nálam - ez alapfeltétel -, hanem az is, hogy otthon érezzék magukat, sok mosolyt, törődést, odafigyelést és megbecsülést kapjanak. Nem fogadhatja a vendéget rosszkedvû tulajdonos, morcos pincér, haragos szakács és nekikeseredett séf. A mi szakmánkban a közvetlenség, a jókedv, némi vagányság és az udvariasság fél siker.
6. Senki sem kényszerít rá, hogy megegyük a szállodai reggelit, csak azért, mert benne van az árban. A könnyû gyomor jó barát, márpedig, ha úton vagyunk, jól jön a barát. Werner Pieper
7. Testvéreink tovább mellettünk lesznek, mint bárki más. Szüléink halála után testvéreink lesznek azok, akikkel mindenki másnál régebben ismerjük egymást. Õk tudják, hogy milyenek is vagyunk valójában - ismerik azokat a dolgainkat is, amelyeket szégyellünk, amelyeket gondosan elrejtettünk a világ elől, és amelyeket legszívesebben örökre elfelejtenénk. Úgyhogy amikor egy barátra van szükségünk, ők mindig ott lesznek, és a hozzájuk fûződő kötelék a világon a legerősebb.
8. Egy barát örök időkre barát, akár támaszra van szükség, akár az örömök megosztására. Akár jó, akár rossz idők járnak ránk, egy barát mindig jelen van, kész a megosztásra, a szolgálatra, a meghallgatásra, egyszerûen csak ott van.
9. A búcsú sosem könnyû. Minél fontosabb számunkra a másik, annál nehezebb elengedni. De ha kihasználjuk az időt, mindig lesz valami, amibe kapaszkodhatunk. Mert a végén nem számít, hogy mekkora köztünk a távolság, vagy meddig nem találkozunk, egy családban soha nem szûnik meg a szeretet egymás iránt.
10. Teljesen mindegy, hogy a hazába ki mikor jött. Az a lényeg, itt élünk, és mindenkinek meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy el kell fogadnunk egymást, mert mást nem tehetünk.