Ugrás a tartalomra
Napjainkban egyre nagyobb szükség van arra, hogy a gyerekeknek megadjuk, a felnőtteknek pedig visszaadjuk a tudásukat saját identitásukról, a méltóságuk megőrzése érdekében. Ahogyan a két- vagy többnyelvûség gazdagságot jelent az embernek, úgy a kisebbségi lét is adhat vállalható öntudatot, kulturális gazdagságot, büszke állampolgárságot.
Kapcsolódó idézetek
-
Semmi se fontosabb a léthez, mint a sokszínûség. Szükség van különböző fajokra, nyelvekre, gondolatokra, ha másért nem, hát önmagáért, de ezáltal tudod te hova tenni magad.
-
A kisebbségi lét drámája sírig tartó megkettőződés. A tartós bûnhődést okozó nevenincs bûntudat, a permanens szorongás, az örök újrakezdés, a kétségbeesett átértékelés. Hogyan váljék a megkettőződésből szellemi tőke, a bûnhődésből erkölcsi erény, a szorongásból termékeny nyugtalanság, az átértékelésből újjászületés? Hogyan legyen a hátrányból előny? Csak úgy, hogy elfogadjuk a kisebbségi lét titkát: ezzel is gazdagabbak vagyunk, mert a skizofrénia határát súroló két életünk, két nyelvünk, két kultúránk, két szerelmünk, két sorsunk, két hazánk van, ezt vállaljuk, ellenkező estben megtagadjuk magunkat.
Végel László
-
Anyanyelv. Nem véletlen, hogy a világ népeinek nagy részénél a nyelv fogalmát és jelentését az anyához kötik. A születés csodájához, az emberi test melegéhez, a szeretet mélységeihez, a hûséghez, a féltéshez, a befogadáshoz, a teremtéshez. Az anyanyelv öröklött vagyonunk, sejtjeinkbe szövődő tulajdonunk, az anyanyelv egyenlő vállalt önmagunkkal.
-
Meg kell tanulnunk, hogy az életben nem az a fontos, hogy minél többet birtokoljunk, pedig a ma embere sajnos a legtöbbször ezt tekinti a céljának. Az emberi nagyság azon alapszik, hogy legyünk valakik. És úgy lehetünk valakik, hogy megfizetjük az árát, felajánlunk valamit áldozatul, valami olyasmit, ami gyakran szívünk legmélyén rejtőzködik.
II. János Pál
-
Ezt teszi az iskolázottság. Megtanít, hogy képesek legyünk megérteni és értékelni az élet legkülönbözőbb területeit - a zenét, a mûvészeteket, a tudományt, az embereket, a természetet, saját magunkat - egy teljesen más szinten.
-
Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínû, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk.
-
A saját anyanyelve sok érdekességére döbbenti rá az embert egy másik nyelv ismerete - ennél már csak az érdekesebb, amikor kisgyerekünk nyelvtanulását figyelhetjük meg, és vesszük észre a máskor természetesen hangzó furcsaságokat.
Stipsicz András
-
Nagylelkûség többet adni, mint amennyire képesek vagyunk, büszkeség kevesebbet elfogadni, mint amennyire szükségünk van.
Kahlil Gibran
-
Kétféle méltóság van.
Az egyik: amit a világ ad az embernek.
A másik: amit az ember ad saját magának.
Müller Péter
-
A ma születő és felnevelkedő gyerekek lesznek a holnap felnőttjei, ezért jó alapokra van szükségük. (...) A gyermekeknek annyi önbizalomra és szeretetre van szükségük, amennyi csak megadható nekik.