Napról napra nagyobb gyengédséggel viseltetek irántad. Csodálom a könnyedséget, amivel váltogatod magadban a nőt és a kislányt. Olyan vagy, mint a vonó, amely könnyedén siklik a hegedû húrjain, és isteni dallamot csihol ki belőlük.

Kapcsolódó idézetek

1. Van benned valami kislányos tisztaság, mégis egy érett, gyönyörû nő vagy. A tested akár egy istennőé, a csókod egy csábító asszonyé, a kiszámíthatatlanságod meg egy rossz gyereké, akitől idegbajt kapok. A. O. Esther
2. Ahogy adod: a hozzámsimulásod, lendületeid, habozásaid, ahogy magad a bőröm alá ásod, ahogy a karod húz és eltaszít, ahogy olvadsz és oldasz az öledben: ez már te vagy. És csak te. Csak mi ketten.
3. Magadhoz ölelsz, és körbeveszel a gyengédségeddel. (...) És a gyengédséged olyan hatalmas és olyan természetes, hogy elárvult lelkem és didergő testem egyetlen porcikája sem lóg ki belőle, egyetlen részecskéje sem fázik, egyetlen része sem magányos, mert a gyengédséged mindent körülölel. Ingmar Bergman
4. Mondják, a nő szeszély, s igaz, de te A szeszélyben állhatatos maradsz, Mint zúduló folyam vonala, egy, Forrástól a csendes vizekig, Mindig megújul, végighajtja mindig A megszámlálhatatlan csöppeket, S te - szeretlek ezért nagyon - erő vagy, Formabontó, formaőriző.
5. Sokat szenvedtem a különböző kapcsolataimban, főleg akkor, ha voltam olyan könnyelmû, és szerelmes lettem. A férfiak megérzik, és játszadoznak az emberrel. Még ha kezdetben éreznek is valamicske gyöngéd szerelmet, ami velük egyenrangúvá avat, később nagyra vannak magukkal, ők a kegyes adakozók, én pedig a koldus. Rafik Schami
6. Te ismered a szívemet, beletekintettél, megtaláltad ott az emléket és az élményt, mely hozzád köt. Mely te magad vagy. És ez számomra vigasz, bár érzem, hogy lazul a kötelék. (...) Még sosem voltam ilyen erős, mint amikor szembenézek veled, és fátyol mögött látlak reménykedve, hogy megbocsátod nekem, hogy az út további részét nem tehetem meg veled.
7. Kérded, miért hogy dédelgetlek? E gyöngédségre van okom; Halld hát miért, miért szeretlek: Olyan vagy, mint ifjúkorom. Sully Prudhomme
8. A szerelem olyan, mint a zene, finom és átható, de határozottabb izgalmakat ad.
9. Gőgös vagyok, mert szeretlek, s alázatos, mert szeretlek. Könyörtelen, mert szeretlek, s irgalmas, mert szeretlek.
10. Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szivembe visszatér És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek! Tóth Árpád