Ne felejtsd soha: vér csöpög virradó tudatod fölött. Anyád méhéből hull a vér, földre csöpög a sorsodért.

Kapcsolódó idézetek

1. Múltadban nincs öröm, Jövődben nincs remény, Hanyatló szép hazám! Miattad vérzem én. Bajza József
2. Senki se mondta, hogy az élet könnyû. Azt sem, hogy igazságos. Azt azonban sose feledd, hogy te magad is őseid hosszú, töretlen vérvonalából származol, akik életük során számodra elképzelhetetlen veszélyeket, viszontagságokat és fájdalmakat álltak ki. Az ő génjeiket örökölted, az ő vérük folyik az ereidben. Nélkülük nem lennél itt. Csodálatra méltó örökséget hordozol, és mint őseid életrevaló leszármazottja, ugyanúgy képes vagy mindenre, amire ők. Ez a sorsod. Erre születtél. Ryan Holiday
3. A könny a lélek vére. Ha néha megengeded, hogy kicsorduljon, magával viszi a fájdalmadat. A. O. Esther
4. Teliholdból süt a végzet, csillag markol vérkörökbe, halálforgás minden óra, jőjj szeretni mindörökre. Szécsi Margit
5. Köröttem kúsza az élet, kúsza a sorsom. Vértezz hittel, hûséggel állig, akkor én a haláloságyig belédfogódzom. Nagy László
6. Gyerekként anyád egyfolytában arra ügyel, hogy jaj, el ne ess, meg ne üsd, le ne forrázd magad; a halott kutyádról esküvel állítja, hogy az csak alszik, és tiszta erőből titkolja előtted frigye kudarcát. Aztán egyszerre zúdul rád minden. Akkor kell megtanulnod, milyen a testi és lelki fájdalom, az elvesztés, a százféle félelem, amikor már azt merészeled hinni, hogy mindez nem is létezik, vagy ha mégis, te elkerülheted: védőoltást kaptál ellene. Ez a fajta kímélet nem hazudás?! Nemzedékek nőnek fel úgy, hogy nem ismertették meg velük időben, mennyi mindenfélétől gazdag az élet, még a csalódástól, konfliktustól, gyötrelemtől is. Még azt se tudják, hogy az éhség nem halálos, legfeljebb az éhezés, hogy a fizikai erőkifejtés fájdalma idővel örömérzetté, önbecsüléssé szépül. Vavyan Fable
7. Becsüld meg, amid van, és ne hagyd kicsúszni a kezedből! Sosem tudhatod, mikor ragadja el tőled a sors.
8. Ha elvegyül véred s vérem, Anyám leszel és testvérem! Minden sebünk beheged. Tóthárpád Ferenc
9. Sosem felejtjük el, ha olyasmit teszünk, amit nem lett volna szabad. Az ilyesmi vészjóslóan ott lebeg a tudatunkban (...), és nem hagyja, hogy elfelejtsük. Cecelia Ahern
10. Csepp a tengerből, mely sziklás partot ér, Szirmok ezerfelé, amint virágot tép a szél, Csepp a véredből, ami mindent elmesél, Nincs már se égen, se földön, csak a remény, hogy visszatér. Kowalsky meg a Vega