Ugrás a tartalomra
Ne félj, magyar, az ki vagyon veled,
ezer veszély közt is bizton hazavezet,
s ha jó az óra, meghallod szavát.
Hazamegyünk! Hazamegyünk!
Ne félj, magyar, az ki vagyon velünk,
a bujdosásból majd hazamegyünk.
A bujdosásunk véget ér hamar,
s szabad lesz végre,
szabad a magyar.
Kapcsolódó idézetek
-
Isten, add, hogy bujdosásom
így végződjék egy szép napon:
roskadjak én is le az útra,
tettől, tudástól gazdagon,
maradjak ott nagy reményjelnek,
hogy bárki, aki haza vágyik
s átlép felettem gondtalan,
úgy mondja halkan, boldogan:
már csak tíz perc az út hazáig.
Wass Albert
-
Látom az arcodon rég a fájdalom ült meg,
Siratódal népe, a rosszat nem te kérted.
Ne bánkódj, magyar, jön még jobb is e világon!
Nem egyedül élsz, törékeny lélek, a szilánkon...
Magyar! Életen át ne bánkódj!
Magyar! Higgy és bízz, ez az országod, tarts ki, amíg élsz!
Punnany Massif
-
Ne bízz szegény hon a gondviselésben,
Ha él fölöttünk - ő rég elhagyott.
Gondolj a múltra, hogyha csüggedeznél,
S használd erődet és akaratod.
Küzd, törj előre bátran nemzetem!
Élet, halál! csak az dicső legyen!
-
A jövendő terhe vállaidon fekszik; légy erős, légy törhetetlen, hogy azt diadalmasan elviselhesd. Mi egy szabad hazát adunk nektek örökségbe s a túlvilágról is eljövünk számon kérni, hogy tartottátok fenn a magyarok hazáját. Isten vezéreljen minden pályátokon.
Jókai Mór
-
Keresztény királyok alkalmatosságával vékonyan remélhetni szabadulásunkat! Ily módon egyedül a török fegyver viheti haza a bujdosókat győzelmesen. (...) Én is hazámnak csendességét és boldogulását kívánó és abban fáradozó fia és tagja vagyok. Én is hazámnak tartom Magyarországot, és szívesen is kívánom a nyugodalmasabb életet.
Thököly Imre
-
Uram! Rendeld már, hogy hazamehessünk!
Mindegy, hogyan, és mindegy, milyen áron!
Nem akarunk örökké bujdokolni
ezen a zord, otthontalan világon!
Ha kell, gyalog is, éhesen, vacogva,
tépett lélekkel és halálra váltan:
csak otthon legyünk egyszer a hazánkban!
Wass Albert
-
Adj egyetértést és hûséget e haza minden polgárának és népének szívébe, hogy a kölcsönös szeretet és összetartás: az egyesek jólétének s a közanya nagyságának záloga és alapja legyen. Áldd meg e hazának barátait, szégyenítsd meg ellenségeit, melegítsd a közönyöseket, adj állandó kitartást a buzgóknak: hogy nélkülözni, szenvedni s meghalni is legyenek készek érette. Vigasztald, bátorítsd, tanácsold a sorsán aggódókat és hozd vissza: kik tőle távol bujdosnak. Áldd meg az anyákat tapintattal és buzgósággal: hogy hasznos, igaz fiakat neveljenek a hazának s tanítsák kisdedeiket: Isten neve után a hazáét mondani ki és szeretni teljes éltökben, híven, igazán. Áldj meg bennünket minden áldásoddal. Legyen ez ország hatalmas és boldog, és a nép, te választott néped, a századok végéig. Ámen.
Tompa Mihály
-
Föl a szivekkel, magyarok!
Ki az Időbe végre!
Vihar kél - kapaszkodjatok
egymás erős kezébe.
-
Ne mondd, hogy nincs igazság, és nem is lesz itt már soha,
Törvényes rend a sorsunk, s nem mostoha.
Ne mondd, hogy nincs jövő és nincs több remény,
S nem vigasztal sem ének, sem költemény.
(...)
Ne mondd, hogy szembenézni mindenki fél,
Hidd el, hogy megfordulhat egyszer még a szél.
Koncz Zsuzsa
-
Idegen földön ha járok, Magyarország,
velem az út is megfordul haza, hozzád.
Velem az ősök kérnek, engedd,
hogy benned éljek tovább,
ahogyan ők élnek bennem.
Magyarország, milliók áldása szálljon rád!
Oláh Ibolya