Néha azt gondolom, bár felhő lehetnék... csak sodródnék előre, szállnék, ahová a szél repítene engem.

Kapcsolódó idézetek

1. Ahogyan a szél, csak szállok én is rég. Nekem az a cél, mit át kell élnem még.
2. Ha a felhők fölé futok, fejemből a gondolatot akkor se a szél fújja ki, nekem kell kimozdítani. Vad Fruttik
3. Néha elmerülök az önsajnálatban, és közben a szél az égbe repít.
4. Most, ha csak egyedül volnék, repkednék ide-oda céltalanul és kissé elveszve, de ahogy így össze vagyunk ölelkezve, úgy érzem, még ennek a sodródásnak is célja van.
5. Fölöttem a fellegekben úsznak a csillagok Néhányszor elképzeltem, hogy köztük csillogok Csak vágtatok, nem fáradok, magadat bennem láthatod Bármerre szállhatok. Mudfield
6. Arra megyek, amerre a szél fúj.
7. A nagy folyók mind elérik a tengert, Az álmaim velük futnak tovább, Úgy szeretném, ha gyors lehetnék én is, mint a szél, És az otthonom lehetne a nagyvilág.
8. Szeretném, ha egyszer én lennék a nap, Világosságot hoznék, újra látna minden vak, Felmelegíteném az átfagyott, kihûlt testeket, Mosolyt csalnék, felvidítanám az elborult lelkeket. Szeretném, ha egyszer madár lehetnék, Ha lenne két szárnyam és repülhetnék, Útra kelnék szabadon, amire mindig vágytam én, Fent a magasban, ahol tényleg kék az ég.
9. Lennék szárny, mely átrepít a gondokon, könnyû szél a válladon, ha átkarol, vigyáz rád.
10. Visz a sors, kicsit gyors, de vagyok, aki voltam, néha fenn, néha lenn. Visz a szél, de belefér, és nekem ez így jól van.