Ugrás a tartalomra
Néhány, az univerzummal kapcsolatos fogalmat nehéz felfogni, a "semmiről" például a tudósok vég nélkül vitatkoznak. Olyan fogalmakat alkotnak, mint a "kvantumvákuum", amelyben a tér ingadozása dolgok létrejöttét idézheti elő, de az elméletek többszöri elolvasása és újraolvasása után soha nem vagyok sokkal előrébb. Az univerzum tágul - de miben? Mi van a jelenlegi határain kívül? Nem tudom elképzelni a semmit. Egy végtelen, szürke fal (bézs is megteszi) felkeltheti az illúzióját, de csak egy pillanatra, mert természetesen a szürkeség is valami, és nem semmi... és akkor feladom. Szerencsére az elméleti fizikusokat és kozmológusokat keményebb fából faragták.
Kapcsolódó idézetek
-
Az univerzum végtelen, és végtelenek a lehetőségek is. Ettől lesznek annyira érdekesek a tudományos-fantasztikus mûvek. A belátható jövőben mindazonáltal jelenlegi tudásszintünk határokat szab és felszabadít. Felszabadít, mivel ennek köszönhetően nyújthatjuk ki a kezünket a csillagok után, ez pedig olyan lehetőség, amely egészen a közelmúltig sosem volt adott. De határokat is szab, mert a tudásunk nem győzheti le az ûr hatalmasságát és a természet törvényeinek kötöttségeit.
Tim Marshall
-
Ami a tudás határait illeti... egyfelől végetlenül tágak, másfelől túlságosan szûkek. Ám épp ott tágasak, ahol szûkebbek lehetnének, és ott szûkek, ahol a végtelenben kellene lenniük. Vagyis amiről semmit sem érdemes tudni, az a tudás számára könnyen elérhető, amit azonban fontos lenne tudni, elérhetetlen.
Su-La-Ce
-
Amikor az emberek a végtelenről beszélnek, olyan dolgokra gondolnak, amelyeknek soha nincs vége, de a végtelennek egy másik oldala is van. A végtelen hiány is lehet.
-
Mit remélnek még az emberek a vallástól? Már tapogatják, hogy a kozmosz állandósult. Időtlen cselekmény. Az ismeretlen semmiből jövünk, akcidentálisan, az ismeretlen semmiben tûnünk el, akcidentálisan. Ami a létezés és a nemlétezés pillanata között "idő", annyiban tudatos csak hogy feltételezünk egy Kozmoszt, amely nemcsak vak és süket cselekmény, hanem tudatos folyamat, és ennek a tudatnak a mi tudatunk része. De ez is csak remény. Nem biztos, hogy az Univerzumnak van "tudata".
Márai Sándor
-
Egy klasszikus hasonlat szerint a tudomány olyan, mint egy világos gömb, amely sötét térben lebeg. A gömb belsejében vannak a tudományos ismeretek, körülötte pedig egy határtalan, ismeretlen birodalom található. Minél nagyobb a tudásunk, annál nagyobb a világos gömb. A nagyobb gömb egyre nagyobb felületen érintkezik a külső sötét térrel, és ezért egyre több a megválaszolatlan kérdés. Ezek a megválaszolatlan kérdések a gömb felszínét borítják, a külső térben pedig csupa olyan kérdés lapul, amelyekről azt sem tudjuk, hogy ilyen kérdés egyáltalán létezhet.
-
Elképesztő, hogy csak ülök egy szinte üres szobában, és találok egy világot. Ez a világ gazdag, váratlan tulajdonságai vannak, és nem tudjuk, mire bukkanunk legközelebb. (...) Hogyan lehetséges mindez? Képtelen vagyok felfogni. Nem értem, mit jelent. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán ilyen absztrakt világ. Arra hajlok, hogy nincs, és becsapjuk magunkat.
John Horton Conway
-
Az emberek az univerzumtól várják az értelmet, de az univerzum rideg és érdektelen, és esze ágában sincs értelmet szolgáltatni számunkra; valójában semminek sincs értelme, vagy legalábbis semminek sincs több értelme, mint bármi másnak. Tehát a semmi kis porszemei vagyunk egy ûrben lebegő kavicson, és olyan dolog után kutatunk, amit sosem fogunk megtalálni, vagyis az emberi lét alapjaiban abszurdnak tekinthető.
Michael Schur
-
Az univerzumot nehéz meghatározni: alakot változtat, amint az ember alaposabban szemügyre veszi, mintha ellenállna a megismerésnek.
Margaret Eleanor Atwood
-
Az az univerzum, amit az első égbe tekintő civilizációk óta ismerünk, csak árnyéka annak, ami ténylegesen odakint van. Azaz vakok voltunk a valódi univerzumra, mert szemünk számára csak egy része látható, és a mi igazi világegyetemünket még csak most kezdjük felfedezni.
-
Már a kezdetek óta foglalkoztatja a filozófusokat a fizika mindenféle területe - tér, idő, kauzalitás vagy épp a végső részecskék -, de úgy tûnik, hogy amikor a fizikusok felfedeznek valamit ezeken a területeken, nem alátámasztják vagy megcáfolják a filozófusok spekulációit, sokkal inkább arra mutatnak rá, hogy e kérdések egyáltalán nem tartoznak a filozófia hatáskörébe.
Steven Weinberg