Nem a kedvenceket szokták mindenféle néven szólítani. Az árvákat, a mostohákat, akikről nem tudod, hogy kicsodák, honnan jönnek, akik csak lebegnek a légüres térben.

Kapcsolódó idézetek

1. Azt mondják rólunk, hogy árvák vagyunk, de hogy lehetne árva az, akit nem is hagytak el, miirántunk eleve nem érdeklődött senki, kipottyantunk valahogy, és annyi, nincs mamácska, nincs papácska, semmi nincs, csak ez az Árvaház nevû izé. Krasznahorkai László
2. Nincs árvább a gazdátlan kutyánál! Ennek is volt neve. Ezen a néven szólították. Aztán egyszer csak semmije sincs már: nincs mit ennie, nincs kit szeretnie, még neve sincs. Hát nem borzasztó? Pierre Magnan
3. Az ember csak idegeneket szeret igazán. Akiket nem ismer, akik tele vannak titokzatossággal. Gyurkovics Tibor
4. Árvák vagyunk, mint emberek, társtalanul vándorlunk egymás mellett. Minden élőlény természetszerûleg önző, ezért magára marad. De ha kinyitja a szívét, övé a mindenség. A jó csak a jót látja, a szép a szépben gyönyörködik. G. Hajnóczy Rózsa
5. Néha elhagyják az embert, és nem tudni, miért.
6. Nem ismersz-e embereket, akik prédalesők, hálófonók, mint a pók? (...) Nem ismersz-e olyanokat, akik gyûjtenek, mint a hörcsög, akik vérengzők, mint az oroszlán, vagy gyávák, mint a nyúl, vagy szolgálatra valók, mint a ló, vagy alattomosak, mint a kígyó? Mi egyéb ez, ha nem maradvány az előbbi életnek a természetéből? Gárdonyi Géza
7. Vannak emberek, akik gyöngék, betegek, csúnyák, akiknek semmi sem sikerül, akiket senki sem szeret, vagy akiknek keservesen kell harcolniuk minden kis szeretetért.
8. Az ismeretlenektől tartani kell. (...) Ismeretlenek pedig mindig vannak. Frank Herbert
9. Ha az emberek nem tudják a nevedet, olyan vagy, mint a fák közt imbolygó árnyék, vagy a földek fölött szálló bogáncspihe - anyagtalan. Rose Tremain
10. A szenvedély nélküli ember, a tökéletes igaz ember: szörnyalak; angyal, akinek még nem nőttek szárnyai. Honoré de Balzac