Nem a nap, nem az energia végtelen szétsugárzása és nem az üstökösök, nem a sötét kóborcsillagok pusztítják el az emberiséget a földön: ezek túlságosan nagyok az ilyen apró munkához. Maguk az emberek kínozzák és gyötrik agyon egymást, és a jobbak elesnek a harcban, a rosszabbak pedig állattá lesznek.

Kapcsolódó idézetek

1. A háborúk nem csupán az emberiséget pusztítják, hanem a tökéletesen ártatlan kívülállókat is, a másfajta élőlényeket, akik megosztják velünk ezt a bolygót. Farley McGill Mowat
2. Az emberiséget számtalan súlyos probléma gyötri. Az ember elbukhat, és nem létre kárhoztathatja önmagát. De sokkal helyesebb volna, ha intelligenciáját arra használná fel, hogy elkerülje, vagy legalábbis késleltesse a kipusztulását.
3. Az ember nem isten. Nem csak az ereje véges, de olykor ő maga az ördög.
4. Az emberiség jó úton halad afelé, hogy elpusztítsa a Földet, amely magának az életnek az alapvető feltétele. Ha a Föld elpusztul, nincs tovább. A klímaváltozás veszélyeit nem a tudósok találták ki, és nem is unatkozó kislányok, akik figyelemre vágynak. Ez a valóság! Az ember, az ő szükségleteivel együtt - mint az élelmiszer előállítása, fûtés, közlekedési eszközök és a komfortos élet - jelenti a legnagyobb fenyegetést a bolygónkra, és bár önellentmondásnak tûnik, magára az emberiségre is. Lehet, hogy ez nagyon kegyetlenül hangzik, de ahhoz, hogy a Föld fennmaradhasson, az emberiség egy részének el kell pusztulnia. Karin Smirnoff
5. Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak "Háború" van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerû emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Õk az eszközök, és ők az áldozatok. Fekete István
6. Az emberiség még elhaldokolgat egy kicsit. A szörnyû füstjeinkkel, szereinkkel mérgezett, ártó sugarakkal bombázott bolygó nem hal meg, hanem átszervezi az életet, kiiktatja az embert, mint egykoron a mamutot, azután újjáéledve talán megint kockázatos kísérletbe kezd, valamiféle - értelmesnek hitt - teremtményekkel. Az Apokalipszis csupán az ember vége. Vavyan Fable
7. A Földön az emberek az ördögök; az állatok pedig a meggyötört lelkek. Arthur Schopenhauer
8. Az ember az egyetlen állat, amely milliószámra mészárolja a saját fajtáját, és gránáttölcsérektől kilyuggatott, szögesdróttal szétszabdalt pusztasággá változtatja a tájat. Egyszer talán majd kiirtja magát, és átengedi a világot a fáknak és a madaraknak... talán az is lenne a legjobb. Ken Follett
9. Az ember bonyolult teremtmény. Egyrészt nemes, jótékony cselekedetekre képes, másrészt a legaljasabb csalásokra kapható. Állandó küzdelem ez, amely ott dúl mindannyiunkban, természetünk angyalai viaskodnak belső démonaink kísértésével. És néha a sötétség elûzésének egyetlen módja az, ha felragyogtatjuk az együttérzés fényét.
10. Az élet valójában csata. A gonosz arcátlan és erős. A szépség varázslatos, de ritka. A jóság hajlamos arra, hogy gyenge legyen. Az ostobaság gyakran pökhendi és kihívó. Magas helyeken gyakran hülyék ülnek, az értelmesek pedig lent, és az emberiség többsége boldogtalan. De ez a világ - bár olyan, amilyen - nem valami rossz illúzió, nem fantázia szüleménye, nem rémálom. Újból és újból és örökre ráébredünk erre. Nem felejthetjük el, nem tagadhatjuk le, nem szabadulhatunk meg tőle. Henry James