Nem bírta el, hogy valakit szemtől szembe megsértsenek. Ilyesmi annyira fájt neki, hogy inkább órákig együtt maradt unalmas emberekkel, mert nem tudott kellő módot találni, hogy tapintatosan lerázza őket.

Kapcsolódó idézetek

1. Fáradt volt, elfáradt attól, hogy folyton nyugodtnak, összeszedettnek, és olyan átkozottul józannak mutatkozzon.
2. Mi azért nem lettünk barátok, mert mindketten unatkoztunk, és az unalom hozott össze bennünket. Ez kevés ahhoz, hogy két ember igazi barátságot kössön egymással. Berkesi András
3. De szemben azzal, amiben sokáig hitt, most már tudta, hogy önmagában a pénz nem elég. Kell valaki, akivel megoszthatja. Egy kéz nélkül, amely az útjára bocsátja, nem akart menni sehová; egy hang nélkül, amely válaszolt neki, csak a csend maradt; egy arc nélkül, amely szembenéz az övével, ő nem létezett többé. Guillaume Musso
4. Az ember csak a magafajtával tud együtt élni, olykor még azzal sem; mert nehéz elviselni azt, ha a másik pont olyan, mint ő. Johann Wolfgang von Goethe
5. Nem érte be azzal, hogy szépen nyújtsák át neki a pirítóst meg a vajat, azt akarta, hogy az ember szívét-lelkét is kitárja előtte, hadd nézegesse kedvére. Agatha Christie
6. Nem lehetsz maradéktalanul őszinte valakivel, mert unalmassá válsz. Boros Lajos
7. De a furcsa, megszállott vágyakozás már nem lángolt a lelkében: azt végleg kioltotta a félelem és veszteség fájdalma. Úgy érezte magát, mint akit pofonnal ébresztettek fel álmából. Joanne Kathleen Rowling
8. Noha alig egy perccel előbb még emberek társaságára vágyott, az első valóban hozzá intézett szóra feltámadt megszokott érzése, az ingerültség és ellenszenv minden idegen iránt, aki személyéhez próbál vagy csak szándékozik férkőzni. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
9. Nem (...) volt lovagias tőlem szellemi fegyverrel támadni, egy szellemileg fegyvertelen emberre. Próbáltam uralkodni magamon, de nem sikerült. Nagyvonalúbbnak kellett volna lennem és elviselni a hiúságát, de nem tudtam. Néha még a sajátom elviselésére sem vagyok elég nagyvonalú. Mark Twain
10. Üresség. Határtalan üresség telepedett a lelkére. Már nem álmodott. Nem volt miért álmodnia. Gaál Viktor