Nem csak az emberek, a városok is meghalnak. Némelyik főnixként feltámad, újra és újra, de sokkal hosszabb azon települések sora, amelyek egyszer s mindenkorra eltûntek a Föld színéről, és még nevük is a történelem és a felejtés homályába veszett. Haláluk általában gyors és látványos, mindössze egy pillanat a történelem menetében.

Kapcsolódó idézetek

1. Közel a vég. Legalábbis a végre vonatkozó lebilincselő jövendölések szerint. Az emberiség történetét rengeteg végítéletre vonatkozó történet tarkítja, amelyek szerint az általunk ismert világra többnyire gyászos pusztulás vár. (...) Bármi legyen is az út, egyvalami sohasem változik a véggel kapcsolatban: rettenetes dolgok történnek a bolygónkkal, mindnyájan meghalunk, a Föld pedig lakatlanná válik.
2. Minden város sajátos ízekből, zajokból, színekből és csöndekből áll, melyek a lényegét jelentik, és amelyek mégis naponta múlnak ki a felejtés csöndes vesztőhelyein. Romló kövek, rebbenő fények és árnyékok, illanó szagok, elhaló zörejek hatalmas mozaikja a város. Megszámlálhatatlanul sok változó töredék áll össze azzá a bonyolult egésszé, ami végül is mindig ugyanaz, és mégsem egészen ugyanaz marad. Száraz Miklós György
3. Az évek százával és ezrével múlnak el, de mi egyebet láthat bármelyik ember is az életből, mint néhány nyarat, néhány telet? Ránézünk egy hegyre, és azt mondjuk: örökkévaló. Annak is látszik... de az idő haladtával a hegyek kiemelkednek és eltûnnek, a folyók megváltoztatják az irányukat, a csillagok leesnek az égről, és hatalmas városok süllyednek a tengerbe. (...) Minden változik. George R. R. Martin
4. Akárhányszor meghal egy ember, az univerzum egy része elpusztul. Mindaz, amit ez az ember érzett, átélt, megcsodált, eltûnik vele együtt, valahogy úgy, mint a könnyek az esőben. Paulo Coelho
5. Mese!... Lám, elteltek hosszú századok, városok pusztultak, népek tûntek el a föld színéről, szertefoszlott minden, ami volt, akár a füst - de a mesék élnek, ma is el-elmondják őket, és figyelmeznek rájuk bölcs királyok, mély gondolkozású kormányférfiak is, nagyszerû aggastyánok és nemes törekvésekkel eltelt ifjak is. Nyikolaj Vasziljevics Gogol
6. Vannak szavak, amelyek örök érvényûek, eltemethetjük, elégethetjük őket, de az a sorsuk, hogy újjászülessenek, mint főnixmadár a hamvaiból.
7. Vannak szavak, amelyek örök érvényûek, eltemethetjük, elégethetjük őket, de az a sorsuk, hogy újjászülessenek, mint főnixmadár a hamvaiból.
8. Amikor eltávozik az élők sorából az utolsó ember is, aki még emlékezett rá, a halott másodszor, és ezúttal véglegesen meghal, mintha soha nem is élt volna. Ámosz Oz
9. Az emberek, akik oly fontosnak gondolják magukat, úgy tûnnek el a sokaságban, mintha sosem lettek volna. Egyszerûen nem léteznek annyi ideig, hogy jelenlétük nyomot hagyjon. Az életük első fele küszködés, a másodikban pedig már végképp beletörődve az elkerülhetetlen elmúlásba, feladják minden álmukat, minden tervüket. Végül mindenki boldogtalanul hal meg, hisz nincs idejük megvalósítani magukat.
10. Az élet sosem szûnik meg, hiába halnak meg az emberek vagy pusztulnak el egész civilizációk. Az egyszerû dolgok megmaradnak, és generációról generációra ismétlődnek. Philip Reeve