Nem egy önző önimádó az isten, aki saját képére alkotta az embert és aztán, anélkül, hogy választási lehetőséget adott volna, elhatározta, hogy megbünteti azokat, akik nem szeretik? Hát nem kegyetlenebb és önhittebb az isten bármely diktátornál?

Kapcsolódó idézetek

1. Nem hiszek olyan istenben, akinek létezéséről és cselekedeteiről öntudata volna. Az ilyen isten létében való hit elválaszthatatlan egy nagy csomó esztelenségtől és ellentmondástól és a szegényekkel és ínségesekkel szemben való oly nagy kegyetlenség és igazságtalanság van benne, hogy egyetlen értelmes és logikusan gondolkodni tudó ember sem teheti magáévá ezt a hitet.
2. Egy olyan isten, aki kontárkodik a világegyetemmel, abszurd, egy Isten, aki beavatkozott az emberi szabadságba zsarnok. Ha Istent egyedülállónak tekintjük a világban, egy személy, aki egy gondolathoz kapcsolódik, egy ok, amely el van választva az eredményétől, akkor olyan valakivé válik, aki nem önmaga. Egy mindenható, mindentudó zsarnok nem sokban különbözik a földi diktátoroktól, akik mindent, és mindenkit egyszerû fogaskerékké változtatnak egy gépezetben, melyet ők irányítanak. Egy olyan ateizmus, amely visszautasít egy ilyen Istent bőven jogos.
3. Az egyház szerint az isten a saját képmására teremtette az embert, amire a józan ész azt válaszolja, hogy ezzel az állítással az egyház saját magát és istent is szörnyen beszennyezi. Mert eszerint úgy fest, hogy az isten olyan buta, mint Éva, aki a kígyóra hallgatott, és olyan széllelbélelt, mint Ádám, akit "az orránál fogva vezetett" az asszony; olyan gonosz, mint Káin, aki irigységből megöli a nálánál tisztességesebb fivérét, Ábelt; fehér; mint az európaiak, fekete, mint az arabok, vad, mint a vad népek, és felvilágosult, mint a civilizált világ; hasa telitömve büdös ganéjjal, mint minden emberé és állaté; fel van ruházva olyan eszközökkel, apparátussal, ami gyereket képes csinálni és elősegíti a házastársi örömöket; (más helyen meg azt mondja a "szentírás", hogy isten test nélkül való, és nem egy helyben van); zsarnoki természetû, mint a fáraók meg Néró, és jóságos, akár Franklin, Robert Owen s mások; ügyefogyott, mint egy fazekas... Dasa Drndic
4. A szerelmes ember a legönzőbb istenteremtése. Nem a párját szereti, hanem önmagát. Képes volna-e megérteni bármelyik szerelmes - aki szerelméért állítólag semmi áldozatot nem sokall -, hogy az imádott lény számára előnyösebb volna a vetélytársa? Vajon akad olyan, aki ezt felismerve félreáll? Ha a szerelem valóban a másik ember szeretete volna, azonos volna a lemondással. Száraz Miklós György
5. Nem hiszek az istenek létezésében. Az ember önnön sorsának ura, nem az istenek - őket az ember teremtette, hogy olyan válaszokkal szolgáljanak, amiket félünk megadni.
6. A hatodik napon Isten megteremtette az embert a saját képmására. Most nekünk kell hát választanunk a helyes és a helytelen, a jó és rossz között. Megadatott nekünk a döntés képessége, amely tetteinket irányítja. De mitől választják némelyek az önzetlenséget, hogy egy nagy célnak szenteljék magukat, míg mások csak a saját érdekeiket nézve, bezárkóznak szûkebb világukba? Van, aki csak szeret, akár viszonzatlanul is, míg másokat a rettegés és az árulás hajt. Vannak, akik döntéseiket Isten nemlétének sötét bizonyítékának hiszik, míg mások követik az ösvényt a nemes cél felé. De végül kiderül, hogy a jó vagy a rossz, a helyes vagy a helytelen, amit választunk, nem is belőlünk fakad, hanem pusztán a világegyetem hatalmas tréfája. Az igazi adomány, amit Isten ránk hagyott.
7. Ha valóban létezik Isten, aki a világot kormányozza, vagy teljesen ostobának, vagy szadistának kell lennie. Vagy ami még valószínûbb: mi, akik olyan nagyon fontosnak érezzük magunkat, az Õ szemében nem vagyunk többek, mint jól idomított kis egerek, amelyeket egész életükben nevetséges és megalázó mutatványokra kényszerít. Aki pedig nem akar a többiekkel játszani, azt eltapossa, akár egy nyomorult férget.
8. Isten más. Nem igazítható egyéni igényekhez, mint egy méretre készült kesztyû. Nem produkálhatja emberi vágy, ami elég erős ahhoz, hogy a semmiből istenséget teremtsen elő.
9. Ha az embernek hatalmában áll rosszat cselekedni vagy megsérteni istent, akkor kénytelenek vagyunk ebből azt a következtetést levonni, hogy istent saját akaratából sértik meg; hogy a teremtő isten döntése alapján viszi véghez az ember a rosszat: máskülönben az ember olyan okozat lenne, amely ellenkezik a létét előidéző okkal. Jean Meslier
10. Isten az embert saját képmására formálta, az emberek ostobák, erőszakosak, rombolók, tehát Isten ostoba, erőszakos, romboló. Louisa Young