Ugrás a tartalomra
Nem igaz, hogy nem szeretem a ház népét. Én is tudok szeretni, mint minden élőlény, de nem kritika nélkül. Csak azt szeretem, aki szeretetre méltó. Érzelmeimnek nem adok hangos, látványos kifejezést. Aki nem érti meg csendes dorombolásomat, az nem méltó rá, hogy értelmes, jó ízlésû állatok ragaszkodjanak hozzá. Aki nem tud sokáig hallgatagon egy helyben ülni, az nem érdemli meg a társaságomat. Akinek mindig csak bravúros mutatvány kell, aki nem éri be a természetes mozdulatok egyszerû szépségével, az sohasem szerezheti meg a macska rokonszenvét. Aki mindig valami újat követel, aki folyton a változatosságot, az izgalmat hajszolja, aki nem kedveli a békét, az egyensúlyt, az állandóságot, aki azt hiszi, hogy mindig cselekedetekkel kell bebizonyítania létjogosultságát, aki nem ismeri a tûnődés szépségét, annak sohasem lesz hû macskája. Aki az élet felületes örömeit kergeti, annak a macska hátat fordít. Akit a macskák szeretnek, silány ember nem lehet.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy ruganyos macskára valahogy felfigyelne az ember. Lehet csúnyának találni, lehet aranyosnak találni, lehet ijesztőnek találni, ha babonás az ember: olyankor talán háromszor átköp a válla fölött, ha meglátja. Az embert elfoghatja iránta a gyengédség, kedvet kaphat arra, hogy hazavigye magával, és néhányan megpróbálják odacsalogatni magukhoz, csak hogy megsimogathassák a hátát, vagy ciccegni neki, azt kívánva, hogy legalább egy másodpercre kapcsolatba kerüljünk vele. Lehet szeretni vagy nem szeretni, de egy macskát észrevesz az ember.
Linn Skaber
-
A macskák egyszerûen csak vannak. Ezért szeretjük őket. Nem úgy gondolkodnak, mint mi, és nem töprengenek a jövőn: egyszerûen csak megfigyelnek vagy reagálnak, szavakba öntött gondolatok nélkül. Megbízhatóan reagálnak arra, amit mi szeretetnek és ragaszkodásnak nevezünk.
-
Nem igazán vagyok oda a macskákért. Önző, karmoló, antiszociális léhûtők, akik mindig ahhoz hûségesek, aki épp eteti őket.
Lucinda Riley
-
A macska csak ösztöneinek engedelmeskedik, amikor játszik az egérrel! Ilyennek teremtették. A férfiak nem kisfiúk, akiket óvni és védelmezni kell. Találkozniuk kell macskatermészetû nőkkel... és hûséges spánielekkel, mindhalálig-csak-téged-imádlak nőkkel, és zsémbes, kárpáló, csípős kotlóstyúknőkkel... és mindenféle nővel, amilyen csak van! Az élet csatatér... nem majális!
Agatha Christie
-
Az állatok szeretetét egy lyukas garasra se becsüljük manapság; a macskák szeretete miatt még ki is nevetjük az embereket. De ha kivész belőlünk az állatok szeretete, nem elkerülhetetlen-e, hogy az embereket se szeressük?
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin
-
A macska nem gyûlöli a testét, mint mi, emberek. Nekik nincs macskainstagram, ahol tökéletesre fotósoppolt fotókon láthatják, hogy kell kinézni (...). A macska szereti a testét, ezért kétszer, Erzsikém drága akár ötször is meggondolja, megmozduljon-e, ha nem muszáj, mert azzal energiát veszítene, vagyis lehet, búcsúznia kellene pár gramm szeretett zsírtól.
-
Olyan házi kedvenc kell, amit lehet dögönyözni, de azért meg tudja védeni magát, és nem veszi a lelkére azt sem, ha a gyerek néhány napig feléje sem néz. Vagyis simulékony, mégis önálló. Mint egy macska.
Kartali Zsuzsanna
-
Nemkívánatos vagyok, és nagyon is jól tudom, miért. Anya cseppet sem szeret. Azt hiszem, apámra emlékeztetem, aki durva volt vele, és elég kegyetlen is, amint hallom. Csakhogy az anyák nem mondják, hogy nem akarják a gyerekeiket, és nem küldhetik el őket. Nem is ehetik meg. A macskák megeszik azokat a kiscicákat, akiket nem szeretnek. Szerintem ez borzasztóan ésszerû. Se gond, se vesződés. De az ember-anyáknak meg kell tartaniuk, és gondozniuk kell a gyermekeiket.
Agatha Christie
-
Szeretem a kutyákat, melyek nem a pillangókhoz, díszpintyekhez és denevérekhez hasonlítanak, nem viselnek se selyemkabátot, se aranyszemüveget, nem túlságosan kicsinyek, de nem is túlságosan nagyok, nem illedelmesek, nem jól neveltek, de nem is dühös fenevadak, nem tiszták és nem is piszkosak, nem olyan tanultak, értelmesek és mûveltek, hogy mellettük mi is merőben fölöslegesnek tarthatjuk magunkat, csak kedves, ugató, vakaródzó kutyák.
Kosztolányi Dezső
-
Nem szeretjük azt, aki arra kényszerít bennünket, hogy ne azok legyünk, amik vagyunk, de azt sem szeretjük, aki arra kényszerít, hogy azoknak mutatkozzunk, amik vagyunk. Azt szeretjük, aki azt hiszi, hogy azok vagyunk, amik lenni szeretnénk.
Paul Valéry