Nem láthatsz tisztán egy mocskos világban, törekedhetsz a tökélyre, de nem létezik hibátlan. A bûn a részed, a részem, a részünk, a bûn a tükrünk, amivel minden nap szembenézünk.

Kapcsolódó idézetek

1. A bûn az, ami hátráltat abban, hogy jobban szeressek. A bûn az, ami a világot embertelenné teszi. A bûn az, ha elfelejtem az inspirációmat, és tétlen maradok. A bûn az, ha nem teszem meg a jót, amit megtehetek.
2. Van olyan helyzet, amire nincs jó megoldás, hogy bármit csinálsz, azzal rosszat teszel. De muszáj lépni. Valami rosszat. De beletörődsz, ami nem is kompromisszum, de nem is hiba, hanem bûn.
3. Senki sem tökéletes ezen a világon. Mindenkinek megvannak a maga hibái, mindenkinek megvannak a maga sötét titkai és bûnei. Juice Wrld
4. Eh, nincs bûn, és nincs erény! Csak az van, amit az ember cselekszik. Egy és ugyanannak a dolognak része minden. Egy cselekedet szép, a másik nem szép, de ennél többet nincs joga mondani az embernek. John Steinbeck
5. Nem vétség gyarlónak lenni, mivel mindenki az. A bûn és a korlátok kimaradhatatlan szálai életünk szőttesének. Mind botladozunk, és az élet szépsége éppen ezekben a botlásokban van - felismerjük, amikor nem túl ügyesen tesszük egyik lábunkat a másik után, és megpróbálunk az évek múlásával egyre hálásabbak is lenni. David Brooks
6. A bûn az olyasvalami, ami ráíródik az ember arcára. Néha beszélnek titkos bûnökről. Hát ilyesmi nincsen. Ha egy nyomorult embernek bûne van, az megmutatkozik szája vonalán, szemhéja hajlásán, még a keze formáján is. Oscar Wilde
7. Mindannyian bûnhődni fogunk, akárhogy is alakul. Az az élet egyik törvényszerûsége, az emberek bûnhődnek. Bûnhődnek, amiért jók voltak, bûnhődnek, amiért rosszak voltak. John Hoyer Updike
8. Igazában a bûn vagyunk, a gyöngeség, az, amit leplezünk. Az erény, ami kilátszik belőlünk, felülete csak a jéghegynek, ami a mélyben vagyunk. Márai Sándor
9. Mindenki bûnös az életben. Bûnösök vagyunk és nincs idő, hogy még e világon megfizessünk bûneinkért. Próbálunk elvegyülni a tömegben, próbálunk ismeretlen arcok, ruhák közt elbújni, mintha mi is csak apró, tehetetlen mellékszereplői lennénk az élet gyötrelmeinek. És abban a pillanatban, hogy meglátunk egy aprócska reménysugarat, mindenkiről megfeledkezve, saját feloldozásunkért kiáltunk. De önző kiáltásaink biztosan süket fülekre találnak, megtépázva bennünk a hitet, hogy nem vagyunk egyedül.
10. A világ a tükröd. Téged mutat. Tudom, hogy nem szeretsz belenézni, én sem, de kell az önismeretünkhöz. Müller Péter