Nem szabad megütközni a legképtelenebb elméleten sem. Csak az a kérdés, hogy az elmélet eredményei összhangban vannak-e a kísérletekkel, vagy sem. Az nem fontos, hogy egy elmélet filozófiailag világos-e, könnyû-e a megértése, vagy könnyen el lehet-e képzelni.

Kapcsolódó idézetek

1. Bármi is lesz a kísérletek eredménye, semmi sem változtathatja meg a legalapvetőbb és legfontosabb igazságot, amire a tudomány tanít bennünket: lehet bármilyen ragyogó az elméletünk, lehet benne bármennyi szép összefüggés – ha ellentmond a megfigyelési tapasztalatoknak, akkor helytelen. John Gribbin
2. Szigorúan véve nincs olyan elmélet, amelyet be lehetne bizonyítani. Csak cáfolni. Egy elmélet érvényessége azt jelenti, hogy még senki nem tudta megcáfolni - nem pedig azt, hogy bárki is képes lenne bebizonyítani annak kétséget kizáró igazát. Michael Crichton
3. Ha adott esetben "furcsa" következtetésekre jutunk (...), akkor lényegtelen, hogy ez tetszik-e nekünk, vagy sem. Az egyetlen lényeges kérdés az, vajon ezek a következtetések összeegyeztethetők-e a kísérleti tapasztalattal vagy sem. Richard Feynman
4. Ha (...) egy lényegében sikeres elmélet valamelyik próbát mégsem állja ki, akkor nem feltétlenül kell teljes egészében elvetni, esetleg elég tökéletesíteni. Viszont bármely új elméletnek, amelyik a régi helyére lép, mindazokon a próbákon meg kell felelnie, amelyeken a régi elmélet megfelelt, emellett még az újabb ellenőrzéseken is helyesnek kell bizonyulnia. John Gribbin
5. A tudomány nem arról szól, hogy én pontosan tudom, hogy mi hogy van. Én azt tudom megmondani, és minden tudományosan gondolkodó tudós azt tudja megmondani, hogy ha bizonyos körülmények között ezt meg ezt csinálom, annak megjósolhatóan az és az lesz az eredménye. Az elmélet, az teljesen érdektelen. Csányi Vilmos
6. Óriási hiba az elméletnek szembeállítása a gyakorlattal, mert ha valamely elmélet nem válik be a gyakorlatban, az nem azt jelenti, hogy elméletre nincs szükség, hanem vagy azt, hogy az elmélet rossz, vagy azt, hogy a szerencsétlen kísérletező, aki azt alkalmazni akarja, nem teoretikus, hanem impraktikus ember. Viszont a gyakorlat, amely nem nyugszik megfelelő elméleti alapon, üres rutinná válik és legritkább esetben emelkedik csak a puszta mesterség fölé. Klebelsberg Kuno
7. Nem mindig az a kérdés a fontos, hogy egy eszme igaz vagy téves vagy hogy van-e egyáltalában világosan megoldható értelme; hanem sokkal inkább az, hogy gyümölcsöző munkát hoz-e. Max Planck
8. A legkülönféleképp gondolkodó emberek is ugyanabban a világban élnek: nincs külön valóság a hívők és külön egy másik a hitetlenek számára. És bármennyire tartózkodjék is a tudomány attól, hogy az emberek egyéni hiedelmeibe beleszóljon, azt semmi­képpen sem ismerheti el igazságnak, ami pusztán egyes emberek vagy embercsoportok érzelmeivel vagy hagyományaival bizonyítható, nem pedig a természet és társadalom törvényeivel.
9. Minden tudós egyetért abban, hogy egy olyan kérdés - bármely kérdés, lehet filozófiai, vagy másmilyen - amelyet nem lehet olyan formában megfogalmazni, hogy azt kísérleti úton tesztelni lehessen (vagy egyszerûbben fogalmazva, amelyet nem lehet úgy megfogalmazni, hogy: mi lesz, ha ezt megteszem?), az nem tekinthető tudományosnak; az kívül esik a tudomány tartományán. Richard Feynman
10. Mi sem természetesebb, mint hogy a logika "logikus" és világos. Ám az, hogy valami világos, még nem jelenti azt, hogy tudom is, és még kevésbé foglalja magában, hogy képes vagyok alkalmazni is hétköznapi, bonyolult helyzetekben azt a valamit!